Hozzátette: ugyan a korábbi 4-5 százalékos „trendinfláció” lecsúszott 2-3 százalékra, deflációs veszély továbbra sincs, mivel a szélsőséges áringadozású termékcsoportokat és a szabályozott árakat kiszűrő maginfláció 2,6 százalékos, ami konzisztens a jegybank inflációs céljával.
A júniusi inflációs adatokat értékelve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megállapította, hogy az alapfolyamatokat megragadó mutatók lényegében nem változtak az előző hónaphoz képest, a mutatók szintjei változatlanul mérsékelt inflációs környezetre utalnak. Az MNB által vizsgált három inflációs alapmutató közül egy emelkedett, kettő változatlan szinten maradt. A ritkán változó árú termékek inflációja júniusban 1,3 százalékra emelkedett a májusi 1,2-ről. Az indirekt adóktól megtisztított maginfláció 1,4 százalék maradt, és ugyancsak változatlanul, 1,4 százalékon áll a keresletérzékeny infláció mutatója
A középtávú inflációs tendenciákat meghatározó tételek árváltozásait elemezve az MNB rámutat, hogy az iparcikkek árai nem változtak az előző év azonos időszakához képest. A nem-tartós iparcikkek inflációja továbbra is visszafogott dinamikát mutatott. A tartós iparcikkek árai az előző hónapot követően ismét csökkentek.
A piaci szolgáltatások árai havi összevetésben 0,4 százalékkal nőttek, ami az utóbbi években jellemzőnél enyhén magasabb árdinamika. Ezt részben a mobiltelefon-használat és az internet költségeinek árnövekedése magyarázza. A feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árszintje enyhén emelkedett az előző hónaphoz képest, amelyet főként a tej és tejtermékek árindexének emelkedése okozott.
Megközelítheti a három százalékot a magyar gazdasági növekedés az idén, jelentősen meghaladva az eurózóna 1,1 százalékos GDP-bővülésének átlagát – olvasható az EY eurózónáról szóló legfrissebb, negyedéves előrejelzésében.
A Kopint-Tárki kutatói az idén 3 százalék körüli gazdasági növekedésre számítanak.
