Az idén júniusban 0,3 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak az egy évvel korábbiakkal összevetve, az előző hónaphoz képest viszont 0,1 százalékkal nőttek a Központi Statisztikai Hivatal pénteken közölt adatai szerint.
A Kormányzati Információs Központ az adatokra reagálva azt közölte, hogy a kormány továbbra is elkötelezett a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés, a fegyelmezett költségvetési politika és az államadósság-csökkentés mellett. Az árak stabilitása hozzájárul a jövedelmek, a bérek és a nyugdíjak értékállóságához, amely elősegíti a fogyasztás élénkülését is – közölték.
A tájékoztatás szerint a foglalkoztatottak száma meghaladja a 4 millió 100 ezer főt, a munkanélküliségi ráta 8 százalékra csökkent. A költségvetési hiány várhatóan idén is 3 százalék alatt lesz és a jövőben fokozatosan mérséklődik – áll a közleményben.
Gabler Gergely, az Erste Bank Hungary Zrt. vezető elemzője szerint a fogyasztóiár-index várhatóan decemberig rendkívül alacsony lesz, akkor azonban akár 1,4 százalékra is ugorhat, hiszen kikerül a bázisból a tavaly novemberi jelentős, 11,1 százalékos hatósági energiaár csökkentés. Az idei alacsony bázis miatt jövőre már a jegybank 3 százalékos célja közelébe emelkedhet az infláció – mondta az elemző.
Balatoni András, az ING Bank vezető makroelemzője elmondta, hogy most a piac elszámolta magát, csupán 0,1 százalékos árcsökkenésre számítottak júniusban. A jegybank előrejelzése azonban megegyezett a bekövetkezett 0,3 százalékos csökkenéssel, így nem várhatók komolyabb monetáris politikai következmények – mondta.
A következő időszakban az éves árszínvonal hullámzására számít az elemző: júliusban nulla, esetleg negatív, augusztusban pozitív, majd szeptemberben ismét negatív éves index várható a tavalyi magas bázis miatt, amit elsősorban a dohánytermékek árának tavaly szeptemberi emelkedése okozott.
Az év utolsó hónapjaiban ismét emelkedő, 1 százalék körüli árdinamika várható, ami éves átlagban 0,1 vagy 0 százalék körüli inflációt jelez. Az inflációs ráta alakulásában domináns hatása van a rezsicsökkentésnek, de a másodkörös hatások is jelentősek, a vállalatok és háztartások jelentősen mérsékelték inflációs várakozásaikat – fejtette ki Balatoni András.
Hozzátette: ugyan a korábbi 4-5 százalékos „trendinfláció” lecsúszott 2-3 százalékra, deflációs veszély továbbra sincs, mivel a szélsőséges áringadozású termékcsoportokat és a szabályozott árakat kiszűrő maginfláció 2,6 százalékos, ami konzisztens a jegybank inflációs céljával.
A júniusi inflációs adatokat értékelve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megállapította, hogy az alapfolyamatokat megragadó mutatók lényegében nem változtak az előző hónaphoz képest, a mutatók szintjei változatlanul mérsékelt inflációs környezetre utalnak. Az MNB által vizsgált három inflációs alapmutató közül egy emelkedett, kettő változatlan szinten maradt. A ritkán változó árú termékek inflációja júniusban 1,3 százalékra emelkedett a májusi 1,2-ről. Az indirekt adóktól megtisztított maginfláció 1,4 százalék maradt, és ugyancsak változatlanul, 1,4 százalékon áll a keresletérzékeny infláció mutatója
A középtávú inflációs tendenciákat meghatározó tételek árváltozásait elemezve az MNB rámutat, hogy az iparcikkek árai nem változtak az előző év azonos időszakához képest. A nem-tartós iparcikkek inflációja továbbra is visszafogott dinamikát mutatott. A tartós iparcikkek árai az előző hónapot követően ismét csökkentek.
A piaci szolgáltatások árai havi összevetésben 0,4 százalékkal nőttek, ami az utóbbi években jellemzőnél enyhén magasabb árdinamika. Ezt részben a mobiltelefon-használat és az internet költségeinek árnövekedése magyarázza. A feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árszintje enyhén emelkedett az előző hónaphoz képest, amelyet főként a tej és tejtermékek árindexének emelkedése okozott.
Megközelítheti a három százalékot a magyar gazdasági növekedés az idén, jelentősen meghaladva az eurózóna 1,1 százalékos GDP-bővülésének átlagát – olvasható az EY eurózónáról szóló legfrissebb, negyedéves előrejelzésében.
A Kopint-Tárki kutatói az idén 3 százalék körüli gazdasági növekedésre számítanak.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. korábban javította 2014-re vonatkozó növekedési előrejelzését, így a bruttó hazai termék 2,5 százalékos növekedésével számol, és a korábbinál lényegesen alacsonyabb, 0,5 százalékos inflációt vár.
