Domokos: Szisztematikus munkára van szükség

Kulcskérdéssé válik az adósságszolgálati költségek mérséklése – mondta Domokos László a KT csütörtöki rendezvényén.

Domokos, aki egyben a Költségvetési Tanács tagja, kiemelte: üdvözölhető a Magyar Nemzeti Banknak az a kezdeményezése, amely a kéthetes MNB-kötvények rendszerének átalakításával pótlólagos keresletet teremt az államkötvények piacán. Megjegyezte, hogy ennek a lehetőségnek a kihasználására elsőként az ÁSZ 2013 januárjában megjelent tanulmánya hívta fel a figyelmet.

Rámutatott, a következő években várhatóan 50-100 milliárdos összegeken múlik majd, hogy az államadósság-mutatót sikerül-e mérsékelni vagy sem. Egyáltalán nem mindegy, hogy ezen a „vékony jégen való egyensúlyozást” egy jól működő tartalékolási és egy megbízható államháztartási információs rendszer képes lesz-e segíteni. Ha nem, akkor a költségvetési kockázatok kezelésére a túlbiztosítást, a költségvetési folyamatokba való évközi beavatkozást kell majd eszközként alkalmazni. Ez pedig, ahogy arra a Költségvetési Tanács többször is felhívta a figyelmet, növekedési veszteségekkel jár – emelte ki az ÁSZ elnöke.

110 milliárdot zárolt a kormány, a kabinet ugyanis így látja biztosítva a 2,9 százalékos hiánycél teljesülését – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács közös konferenciáján. Hangsúlyozta: a zárolás a családokat, a vállalkozásokat nem, csak a kormányzati kiadásokat érinti.

Emlékeztetett, hogy az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya 2014 első félévében elérte az éves előirányzat 82,6 százalékát. Az elmúlt évekhez hasonlóan a bevételek és a kiadások az év első felében eltérő mértékben teljesültek, a tervezett központi költségvetési bevételek 46,9 százaléka folyt be idén június végéig, miközben a kiadások az időarányos teljesítést meghaladva 51,3 százalékot tettek ki.

Elmondta, hogy a központi költségvetési bevételek és a kiadások közötti olló az idei második félévben várhatóan záródik. Számításaik szerint a legrosszabb esetben is 61 milliárd forinttal lesz nagyobb a költségvetési hiány a tervezettnél. Ezt az egyenlegromlást azonban az Országvédelmi Alap 100 milliárd forintos tartaléka képes kiegyenlíteni.

A GDP-arányos államadósság alaptörvényben előírt csökkenésének tekintetében a Költségvetési Tanács nagyobb kockázatot lát, mivel a költségvetés jelentős új kiadási tételei – köztük az eredeti előirányzatokban még nem szereplő, 152 milliárd forintot kitevő állami részesedésvásárlásokat – az uniós módszertani hiány számításakor nem vették figyelembe, a pénzforgalmi hiányt és ezen keresztül az államadósságot azonban növelik.

Domokos kifejtette: a következő néhány év sajátos kockázata, hogy a magyar gazdaságot jellemző makrogazdasági mutatók nem azonos mértékben javulnak. A gazdasági növekedés beindult, a rekordalacsony infláció következtében azonban a nominális GDP növekedési üteme alig haladja meg a reál-GDP dinamikáját. Az államadósság-mutató nevezője ezért csak lassan emelkedik. Az alapkamat nagyarányú csökkentését az államadósság kamatszintje – az államadósság összetétele következtében – csak fokozatosan követi, mondta az ÁSZ elnöke.

Kiemelte, hogy szisztematikus munkára van szükség, amely minden költségvetési kiadáshoz mérhető célokat rendel, és aztán ellenőrzi is e célok teljesülését. A másik fontos teendő egy olyan rugalmas tartalékolási rendszer kialakítása, amely jelentős túlbiztosítás nélkül is képes a költségvetési kockázatokat egész évben kezelni, és az államadósság-mutatót – nagy kilengések nélkül – csökkenő pályán tartani.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke az idei első féléves költségvetési folyamatokról a tanács megállapításait idézve elmondta: a költségvetés makrogazdasági alappályájában szereplő mutatóihoz képest a növekedés tovább erősödik, részben a globális környezet, részben pedig a hazai gazdaság kedvező folyamatai eredményeként. Úgy véli, hogy az államadósság GDP-arányos, előírt csökkenésében azonban kockázatok vannak.

Kovács a tavalyi költségvetési folyamatokról elmondta: a GDP-arányos államadósság – a stabilitási törvény szerinti, változatlan árfolyamon – az előző év végi 79,8-ről 78,5 százalékra csökkent, a forint árfolyamváltozásának a hatását figyelembe véve pedig 79,3 százalék lett. Hangsúlyozta, hogy a további csökkentés erőfeszítéseket kíván.

A KT elnöke szólt arról is, hogy a gazdasági növekedés idén túlszárnyalhatja az előzetes várakozásokat, így a konvergenciaprogramban jelzett 2,3 százalékot. Kovács Árpád ugyanakkor hozzáfűzte: az első negyedévi, 3,5 százalékos növekedéshez több, nem feltétlenül tartós tényező is hozzájárult, és ez óvatosságra int az előrejelzésekkel kapcsolatban. Szerinte a költségvetési bevételek jó teljesülésében valószínűleg szerepe van a netes pénztárgépek bekötését követő fehéredésnek és az erőteljesebb ellenőrzésnek.

Az államadósság jövőbeli alakulásáról úgy vélekedett, hogy a szintje a következő néhány évben várhatóan valamivel 80 százalék alatt stagnál majd, azonban a paksi bővítési beruházás befejezéséhez közeledve erőteljesen mérséklődhet. Hozzáfűzte, hogy a csökkenés intenzitásában a gazdasági növekedés nagysága is szerepet játszik majd.

Kocziszky György, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja elmondta: a beinduló növekedés, az alacsony infláció, a csökkenő államadósság és a mérséklődő külső sérülékenység, valamint a fegyelmezett fiskális politika, az alacsony finanszírozási költségek és a javuló piaci megítélés, az alacsony cds-felárak mind a felminősítés irányába mutathatnak. Úgy véli, egy esetleges felminősítés más mozgásteret adna a kormánynak és a költségvetésnek.

Szólt arról is, hogy bár historikusan alacsony az infláció, a makrogazdasági mutatók nem jeleznek deflációs veszélyt. Kifejtette: az alacsony inflációhoz a rezsicsökkentés is hozzájárult, és bár záródik, változatlanul negatív a kibocsátási rés, azaz a potenciális és a tényleges növekedés eltér egymástól.

A negatív vagy nulla körüli infláció hatással van az állami költségvetésre és a kamatkiadásokra is, ezt a kettőt együtt kell mérlegelni – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: örömteli az alacsony kamatszint, és nem az a fő kérdés, hogy meddig folytatódik a kamatvágás, hanem hogy mennyi ideig tartható fenn az alacsony kamatszint. Kocziszky hangsúlyozta, hogy alacsony inflációs környezetben a többé-kevésbé fegyelmezett fiskális politika mellett lényegesebb egy optimális, hosszabb távon fenntartható kamatszint elérése.

Annak ellenére, hogy az alapkamat alakulását követte a forinthitelek árazása, a hitelezés nem indult be. Az MNB Növekedési hitelprogramja megállította a kis- és közepes vállalkozások hitelezésének visszaesését – emelte ki a Monetáris Tanács külső tagja.

Kitért arra is, hogy az államadósságban jelentős a külföldi tulajdon, a bankok részaránya a teljes államadósság finanszírozásában pedig elmarad a régiós átlagtól. Örvendetesnek nevezte azonban, hogy az utóbbi időben a bankok aktivitása emelkedett az állampapír-aukciókon. A lakosság kezében lévő állampapír-állomány aránya jelentősen nőtt az utóbbi időben, és a lakossági állampapír-vásárlást nézve a régióban sem áll rosszul Magyarország – mondta Kocziszky György.