Tízmilliárdos ajánlatot utasítottunk el

A felajánlás amiatt keletkezett, mert az uniós hatóságok is megoldást akartak találni a kialakult problémára.

2014. 07. 28. 3:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Brüsszel felajánlotta a magyar kormánynak, hogy az idén kifutó agrár-környezetvédelmi (AKG) programot egy évig meghosszabbíthatja változatlan feltételekkel. Pont addig élt volna ez a lehetőség, ameddig az új támogatások elindulnak. Máig ismeretlen ok miatt a kabinet visszautasította ezt az ajánlatot, aminek következtében 13 ezer gazdálkodó mondhat búcsút csaknem 72 milliárd forintnak. Sokan erre a juttatásra számítva hozták létre vállalkozásukat, és a kieséssel a korábbi, sokmilliós beruházások is feleslegessé válhatnak. Minderről a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének főtitkára tájékoztatta a 444.hu portált.

Az internetes lapnak Horváth Gábor elmondta, a brüsszeli felajánlás amiatt keletkezett, mert az uniós hatóságok is megoldást akartak találni arra a kialakult problémára, hogy az EU-s intézmények nehézkessége miatt a nemzeti kormányoknak már nem maradt elég idejük az új agrár-környezetvédelmi program megtervezésére és elfogadtatására. A főtitkár szerint a magyar kormány azért utasította vissza a lehetőséget, mert alapjaiban szerették volna átalakítani az AKG-programot, méghozzá úgy, hogy a szántóföldi termesztésre igénybe vehető támogatásokból minél több jusson a másféle kultúrákra, például az ültetvényekre.

A végeredmény azonban nem ez, hanem az, hogy idén szeptember elsejétől megszűnik az AKG-keret, és helyette nem indul semmiféle átmeneti program vagy támogatás. Ezt először Kis Miklós Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár ismerte el az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának július 10-i ülésén. A megszűnés tényét egy sajtótájékoztatón bejelentette Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter is.

Az AKG-program 2009 óta futott hazánkban. Olyan gazdálkodók vehettek fel belőle támogatást, akik zöldebb termelési módszerre váltottak vagy szigorúbb környezetvédelmi előírások betartását vállalták. Horváth Gábor szerint nagy probléma, hogy a támogatás megszakad, mert aki idén ősztől 2016. januárig nem bírja ki a veszteségeket, és elkezdi újra műtrágyázni a földjét vagy permetezni az almáját, arra feleslegesen költött pénzt az EU és a magyar állam az elmúlt öt évben. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter lapunk érdeklődésére korábban közölte: nem zárkóznak el attól, hogy később átgondolják segítség nyújtását az ágazatban dolgozó vállalkozásoknak, de ahhoz először ismerni kell a mezőgazdaság idei eredményeit.

A nemzeti parkok kiemelt szerepet töltenek be a hazai turizmusban a csodálatos természeti értékek megőrzése és védelme mellett – jelentette ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Szarvason a Körös–Maros Nemzeti Parkban létesített Körösvölgyi Állatpark ünnepélyes megnyitóján. (A parkról bővebben a Magyar Nemzet 17. oldalán olvashatnak.) A múlt héten megírtuk: a területalapú támogatások teljes körű, kompenzációt sem tartalmazó megvonása az 1200 hektár felett gazdálkodó agrártársaságoktól tizenhárom állami társaságot hozhat nagyon nehéz helyzetbe. Többek között a csőd szélére sodorhatja a Körös-Maros Nemzeti Parkot is. A szakminisztérium érdeklődésünkre közölte: vállalják a nemzeti parkok fenntartását. Ez a Magyar Nemzet számításai szerint közel kétmilliárd forint többletkiadást jelent évente a költségvetésnek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.