Devizahitelek: újabb pénzintézetek pereskednek hiába

Több bank – köztük az Erste és Raiffeisen – keresetét elutasították szerdán a Fővárosi Törvényszéken.

Szintén elutasította a Környe-Bokod Takarékszövetkezet magyar állam ellen indított devizahitelekkel kapcsolatos keresetét a törvényszék. A bíróság kötelezte a pénzintézetet 400 ezer forint plusz áfa perköltség megfizetésére, az ítélet ellen 8 napon belül lehet fellebbezni. Indoklásában a tanácsvezető bíró hangsúlyozta: a takarékszövetkezet devizahiteles szerződései nem részletesek, nem átláthatóak, és a felmondhatóság elvének sem felelnek meg. A takarékszövetkezet jogi képviselője a határozathirdetést követően újságíróknak azt mondta, hogy az ítélet áttanulmányozását követően később döntenek a fellebbezésről.

Elutasította a bíróság az Erste Bank keresetét is. A Fővárosi Törvényszék elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint nem feleltek meg a tisztességesség kritériumainak és így nem voltak tisztességesek a pénzintézet által rögzített általános szerződési feltételek (ászf). A bíróság ítélete szerint sérült többek között az átláthatóság, az arányosság és az objektivitás elve, így a bank devizahitel-szerződései nem voltak tisztességesek.

A Raiffeisen Bank Zrt. devizahiteles szerződések egyoldalú módosításának tisztességességével kapcsolatos keresetét is elutasította a törvényszék. A szóbeli indoklás szerint az átlagfogyasztó számára kiszámíthatatlanok voltak a szerződések következményei.

A Fővárosi Törvényszék elutasította a Sopron Bank Burgenland Zrt. magyar állam ellen indított devizahitelekkel kapcsolatos keresetét is. Az ítélet szóbeli indoklása szerint a bíróság úgy ítélte meg, hogy a felperes keveri a jogszabálynak való megfelelés és a tisztességesség fogalmát. A törvényszék álláspontja szerint a szerződés kikötéseinek jogszabály szerinti megfogalmazása nem elegendő, csupán egy keret, amelyet a bank köteles tartalommal megtölteni, hogy tisztességes legyen.

A felperes jogi képviselője ismét azt kérte, hogy a bíróság függessze fel az eljárást és forduljon az Alkotmánybírósághoz, azonban ezt a kérelmet a bíróság elutasította és a pénzintézetet 2,54 millió forint perköltség megfizetésére kötelezte. A tanács meglátása szerint a közelmúltban elfogadott devizahiteles törvény deklaratív jellegű. A bíró rámutatott, hogy már a 90-es években is voltak a szerződéses kikötések tisztességességét vitató perek, így a bírói gyakorlat már korábban alkalmazta a most vizsgálandó hét elvet, csak nem volt hatályos szakkifejezés.

Szeptember 19-ére halasztotta a határozat kihirdetését a KDB Bank Európa Zrt. magyar állam elleni devizahiteles-perében a Fővárosi Törvényszék. A KDB első keresetét idézés nélkül elutasította a bíróság, amit a bank szeptemberben újra benyújtott. A törvényszék elutasította a banknak azt az indítványát, hogy a bíróság forduljon az Európai Unió Bíróságához.

Szeptember 24-ére halasztották a határozat kihirdetését a Merkantil Car és Gépjármű Lízing Zrt. magyar állam elleni devizahiteles-perében. A törvényszék elutasította a banknak az eljárás felfüggesztésére vonatkozó indítványát, illetve azt a kérését, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Unió Bíróságához. A Merkantil szerint az általános szerződési feltételeik valamennyi rendelkezése tisztességes, maradéktalanul megfelel a törvénybe foglalt követelményeknek, így a felmondhatóság elvének is. Az alperes, a magyar állam ismertetett álláspontja szerint a bank szerződési kitételei tisztességtelenek, ezért kérte a kereset elutasítását.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Magyar Nemzetnek adott szerdai interjújában a frakciószövetség tapolcai ülésének témái kapcsán arról beszélt, hogy a bankok elszámoltatásának egyik legfontosabb fejezete jön most. „A Kúria jogegységi döntése alapján a pénzintézeteknek minden egyes szerződés minden egyes forintjával el kell számolniuk, függetlenül attól, hogy lakáshitel, szabad felhasználású jelzáloghitel, autóhitel, forint- vagy devizahitel. A parlament nyári döntése azt szolgálta, hogy ne kelljen az embereknek egyenként pereskedni. Mi felállítottuk azt a vélelmet, hogy a bankok minden esetben tisztességtelenül jártak el, ez ellen a bankok perelhetnek, és ha a perek lefutnak, akkor eljön az elszámolás ideje. A törvényhozás feladata most egy olyan törvény megalkotása, amely rögzíti, hogy mekkora összeg jár vissza, azt, hogyan kell az adósok számára folyósítani, és ami nagyon fontos, hogy mi lesz a későbbiekben ezekkel a hitelekkel.”