Elszámolás: Tapolcán dönt a Fidesz–KDNP

Azok az adósok is visszatérítésre számíthatnak, akik már megszabadultak a devizahitel-csapdából.

– Ez a kerettörvény rendelkezik majd arról is, hogy milyen módon juthatnak hozzá a tisztességtelennek ítélt egyoldalú kamatemelések és az árfolyamrés miatt visszajáró összeghez az adósok?
– Az élő hitelszerződések esetében a visszajáró összegeket a banknak jóvá kell írni, valamilyen formában a tőke csökkenéseként. Sokan gondolják, hogy a devizahitelük azért lett sokkal több, mert megváltoztak az árfolyamok. Azonban ha a dolgok mögé nézünk, akkor a növekmény alig több mint a felét tette ki az árfolyamváltozás, a többi a költségek és kamatok egyoldalú növelése miatt történt. Ha ezeket az egyoldalú emeléseket egyrészt visszafizetik, csökken a tőke, kevesebb kamatot kell fizetni, és ha még a kamatot is visszavisszük az eredeti szintre, akkor egy átlag devizahiteles akár 25 százalékkal kevesebbet fizethet februártól vagy márciustól. Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy annak az adósnak is vissza kell kapnia – mégpedig készpénzben – ezt az összeget, akinek már megszűnt a szerződése, akár azért, mert átlépett egy forinthitelbe, vagy előtörlesztett.

– Azokra is vonatkozik, akik végtörlesztettek?
– Erről a kérdésről dönteni kell a frakcióülésen. Szerintem, aki végtörlesztett és vele szemben tisztességtelenül jártak el, azoknak ugyanúgy visszajárnak a forintjai a Kúria döntése alapján. A mai állás szerint egyenként kell pert indítaniuk ennek érdekében.

– Több bank is jogorvoslati lehetőségeket keres, legutóbb pedig egy bíró kérte a nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítását az Alkotmánybíróságtól. Ezek a próbálkozások akadályozhatják-e a kérdés rendezését?
– Felkészültünk erre, ezért a bankok időhúzási kísérlete sikertelen lesz. Biztos vagyok abban, hogy – az Alkotmánybíróság eljárásával együtt is – februárra be tudjuk fejezni az elszámoltatás folyamatát. Mindenki kézhez fogja kapni a saját elszámolását, és annak alapján látni fogja, hogy lezárt szerződés alapján mennyit kap vissza, folyamatban levő esetén pedig mennyivel csökkent a tőkéje, kamata, és mennyivel kell havonta kevesebbet fizetnie.

– Mikor szavazhat a parlament az elszámolási kerettörvényről?
– A kormány a frakcióülés döntését követően, pénteken be fogja nyújtani az elszámolási törvényt az Országgyűlésnek. A törvény tárgyalása 16-án kezdődik, és 24-én szavaz róla az Országgyűlés. Ezzel a bankok elszámoltatása egy következő, erőteljes szakaszába lép. A benyújtás és elfogadás közötti időben lehetőség lesz arra, hogy más véleményeket is megfontoljunk és elfogadjunk. Csak olyan módosítót vagyunk hajlandók elfogadni, ami a családokat hozza előnyösebb helyzetbe a bankokkal szemben.

– Az adósokat képviselő szervezetek némelyike éppen a társadalmi egyeztetést hiányolta a folyamatból. Egyes értelmezések szerint az erre való hivatkozás is csúszást okozhat az elszámoltatásban.
– Ha voltak érdemi észrevételeik, azokat mindig szívesen fogadtuk és a jövőben is így lesz. Viszont két dolgot szeretnék leszögezni: ha ők fordulnak az Alkotmánybírósághoz, és ezzel késleltetik a bankok elszámoltatását, akkor az emberben felmerül a kérdés, hogy ők most kinek az érdekeit képviselik. A családokét, akiknek a gyorsaság, vagy a bankokét, akiknek az időhúzás az érdekük. Ezen szervezetek között vannak természetesen komolyan vehető érdekvédők, de vannak olyan ügyvédek is, akik látszatmegoldásokat szorgalmaznak, mert például perekben mondatják ki, hogy a szerződés semmis, de nincs mögötte elszámolás. Nem igaz, hogy az ügyfélnek a semmisség kimondása után nem kell fizetnie. Az eredeti állapot helyreállítását sem biztos, hogy szeretné az ügyfél, hiszen az azt jelenti, hogy a banknak volt pénze, neki meg nem volt lakása. Csak olyan döntésekben szabad bízni, ahol az elszámoltatás, ahol a bank elszámolásának folyamata garantálva van. És erről szól az az eljárás, amit mi kezdeményeztünk az Országgyűlés előtt.

– Különböző híreket hallani a forintosítás menetrendjéről. Erről mikor születik végleges döntés?
– Előbb az elszámoltatás folyamatán legyünk túl, utána nézzük meg, hogy mi lesz ezekkel a szerződésekkel hosszú távon. A forintosítás logikus továbblépés lehet, nem is tettünk le róla, de előbb az elszámoltatást kell befejeznünk a következő év elejéig.

– Említette a beszélgetésünk elején, hogy a rezsicsökkentésről is beszélnek majd Tapolcán.
– Van is miről beszélnünk. Második éve csökken a rezsi, összességében több mint 25 százalékkal mérséklődtek a magyar családok rezsiköltségei. Ilyenre korábban soha nem volt példa, most pedig az a kérdés, hogyan tudjuk ezt hosszú távon biztosítani. Ehhez egyrészt fogyasztóvédelmi intézkedésekre van szükség, másrészt létre kell hozni azt az állami szolgáltatót, amely az élet minden területén nonprofit alapon, versenyképes ajánlatot tud tenni a családoknak. Nem utolsósorban a magyar ipar versenyképességének egyik fontos záloga, hogy akik termelnek, azok is olcsóbban juthassanak hozzá a villamos energiához vagy a földgázhoz.

– Hogyan áll az állami közműholding terve?
– Tudomásom szerint a kormány már felállította azt a testületet, amely a holding jogi előkészítésével foglalkozik. Késő ősszel megszületnek az ezzel kapcsolatos jogszabályok, így a jövő év közepe táján felállhat ez a közműszolgáltató. Addig is foglalkozni kell az ehhez kapcsolódó egyéb témákkal. A frakció például felkérte a kormányt arra, hogy vizsgálják meg, a Paksi Atomerőmű tud-e az eddigieknél olcsóbban energiát átadni az MVM-nek. Véleményem szerint mindenkivel szemben azt az elvárást kell támasztani, hogy csak a lehető legkisebb költséget érvényesítse az átlagfogyasztóval szemben.

– Ha már az energiaáraknál tartunk, az ukrán–orosz konfliktus következtében aggódhatunk-e a magyar gázárak miatt?
– Az ukrán helyzettel kapcsolatban azt tartom a legfontosabbnak, hogy Magyarország előre gondolkodott. Időben megkezdtük a tározók feltöltését, hogy a helyzet az idei telet ne érintse. Megteremtettük a szlovák–magyar hálózat kapcsolatát. Ha ez nem lenne, az ország nem tudna nem orosz gázt behozni, így viszont képesek vagyunk akár Észak-Európából is gázt importálni. Ez is egy lehetőség a magyar ellátásbiztonság szempontjából. Hogy milyen hosszú távú gázár-megállapodást lehet elérni, az nem csak az ukrán helyzettől függ. Fontos viszont, hogy itt a kormány kezébe visszakerült a döntés lehetősége, mert a szocialisták korábban ezt is privatizálták.

– José Manuel Barroso, az Európai Bizottság leköszönő elnöke éppen a frakcióüléssel egy időben adja át Orbán Viktornak a brüsszeli testület és Magyarország közötti partnerségi megállapodás dokumentumait. Lesz mit ünnepelniük?
– A magyar kormány azzal, hogy határozottan képviselte az ország érdekeit Brüsszelben, fontos sikereket ért el. Sikerült jobb pozíciókat kivívni, mint az előző költségvetési időszakban. Magyarország kiharcolta, hogy megkapja, ami jár neki. Azt se feledjük, hogy a nemzetközi nagyvállalatok nemcsak tőkét hoznak, hanem pénzt is visznek ki az országból. A tőkemérleg egyensúlyához pedig szükséges, hogy az EU az olyan országokat, mint Magyarország, költségvetési forrásokkal, fejlesztési forrásokkal támogassa. Ezeket a forrásokat szeretnénk hatékonyabban felhasználni. Fontosnak tartjuk, hogy gazdaságfejlesztésre jusson a legtöbb, az öszszes forrás 60 százaléka.

– Budapestnek is jut majd elég uniós forrás?
– Budapest az elmúlt években visszanyerte azt a képességét, hogy akár önerőből is fejleszteni tudjon. Ez 2009–2010-re elveszett, a város addigra teljesen eladósodott. A Gyurcsány-korszak Hagyó Miklóst, nokiás dobozokat, önálló fejlesztésre képtelen fővárost jelentett. Tarlós István munkája kellett ahhoz, hogy ez a helyzet az elmúlt négy évben megváltozzon. Budapest be tudta fejezni a folyamatban levő fejlesztéseket, és újakat is tudott kezdeni. Megnyílt a lehetőség a folytatásra, mert együtt tudott működni a kormány és a főváros, ráadásul a kormány megszabadította a várost és a budapestieket több mint 200 milliárd forint adósságtól. Ez pedig megnyitja a lehetőséget, hogy Budapest a saját erejére, a fővárosi adófizetők pénzére támaszkodva is tudjon fejlesztéseket kezdeményezni és lefolytatni. Reméljük, a polgárok olyan vezetőket választanak, akik akarnak és tudnak is együttműködni a kormánnyal.

– A baloldali kis pártok közös jelöltje már a jobban érezhető virágillatot is beemelte a programjába.
– Azt, hogy Falus Ferenc mennyire komoly vagy komolytalan jelölt, kivesézték már sokan rajtam kívül is. Az elhíresült vizes videó vagy az interjúi elég alkalmat adnak, hogy ezen a választók is elgondolkodjanak. A valódi baj az, hogy az ő személye is Gyurcsány Ferenchez kötődik, Gyurcsány Ferenc adminisztrációjának magas rangú tisztviselője volt. Az ő személye is azt üzeni, hogy a baloldal nem tudott megújulni, márpedig sem Budapesten, sem vidéken nem kérnek az emberek újra a Gyurcsány-korszakból.