Részlegesen megnyerte a magyar állam ellen indított devizahiteles-pert az UCB Ingatlanhitel Zrt., a Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint egyes időszakokban megfeleltek a tisztességesség kritériumainak, és így tisztességesek, érvényesek voltak a pénzügyi vállalkozás által rögzített általános szerződési feltételek (ászf).
A bíróság ítélete szerint a pénzügyi vállalkozás által megfogalmazott és érvényes ászf 2010. január 1-jétől, majd 2010. február 1-jétől tartalmazta, hogy az UCB az ügyfél által fizetendő díj- és költségtételek mértékét jogosult évente egyszer a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves átlagos infláció mértékében egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani a KSH közzétételét követően, függetlenül attól, hogy a kölcsönszerződést mely napon írták alá, és függetlenül a kamatperiódus fordulónapjától.
Részlegesen megnyerte szerdán a magyar állam ellen indított devizahiteles-pert a Magyar Cetelem Bank. A Széchenyi István Hitelszövetkezet keresetét ugyanakkor elutasította a Fővárosi Törvényszék elsőfokú, nem jogerős ítéletében.
A bíróság megállapította azt is, hogy 2010. november 5-ével már ezt megtoldották egy további mondattal, mely kimondta: azon díjak, illetve költségek esetében, melyek olyan szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, mint például a földhivatali eljárás, amelyet az UCB-n keresztül fizetik meg a fogyasztók, de az árát nem az UCB határozza meg, a díjak, illetve költségek mértékének változtatására vonatkozóan a pénzintézet a külső szolgáltatók árváltoztatását továbbhárítja az ügyfélre.
Később, a pénzügyi vállalkozás által 2012. április 1-jétől 2014-ig közzétett ászf-ek tartalmazták ezeket a kikötéseket.
Szeptember 18-ára halasztotta a határozat kihirdetését a Budapest Bank (BB) Zrt. magyar állam elleni devizahiteles-perében a Fővárosi Törvényszék csütörtökön. A felperes hitelintézet keresetében a többi pénzügyi intézményhez hasonlóan azt kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy a kérelemben megjelölt időszakban általános szerződéses feltételei tisztességesek voltak, ezért érvényesek.
A BB emellett kérte a bírósági eljárás felfüggesztését, továbbá hogy a törvényszék forduljon az Alkotmánybírósághoz, és kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál, amit a bíróság elutasított. Az alperes magyar állam a felperes valamennyi indítványának elutasítását kérte.
A Budapest Bank jogi képviselője a tárgyaláson fenntartotta keresetét, amelyben egyebek között felidézte a Kúria azon döntését, amely az egyoldalú szerződésmódosítással foglalkozva kimondta, hogy a tisztességtelensége nem vizsgálható, ha a hitelintézeti törvénynek megfelelt. A felperes bírói ítéleteket csatolt keresetéhez arról, hogy a bank ászf-jei megfelelnek a törvényi feltételeknek. A BB szerint a felmondási jogot a törvény biztosítja, ezért a tisztességesség szempontjából nem szükséges vizsgálni.
A bank álláspontja szerint a per alapjául szolgáló törvény nem vonatkozik a devizában nyújtott és devizában törlesztett hitelek szerződéses feltételeire, valamint azokra az ügyletekre, amelyek esetében referenciakamathoz kötötték az ügyleti kamatot.
Az állam ellenkeresete szerint a perben kizárólag a törvényben felállított vélelem vizsgálható, kimenetelére sem a magatartási kódex, sem a felügyeleti hatóság megállapításai nincsenek hatással.
A Kúria által lefektetett egyes elvekről szólva az alperes állam egyebek között kiemelte az egyértelmű, érthető megfogalmazás szükségességét, mondván, matematikai képletek, idegen kifejezések esetén a fogyasztó nem képes saját kockázataira vonatkozó következtetések levonására. Az ászf-nek reális alternatívát kell biztosítania a szerződésmódosítással szemben. Nem felel meg továbbá a szimmetria elvének az a szerződés, amely nem zárja ki, de nem is teszi kötelezővé a szerződés fogyasztó javára való módosítását.
Az alperes jogi képviselője a tárgyaláson kifejtette, a jogalkotó szándéka az volt, hogy a jogszabály minden fogyasztói kölcsönre érvényes legyen, ezért a felperes által megjelölt termékek nem vonhatók ki a szerződéses kikötések vizsgálata alól. A bank jogi képviselője erre úgy reagált, az alperes jogértelmezése téves, a törvény ugyanis a devizaalapú hitelekre vonatkozóan tartalmaz iránymutatást, a devizahitelekre nem.
A felperes hangsúlyozta, a BB a piactól jelentősen eltérő hitelezési gyakorlatot folytatott, aki devizában kérte a hitel folyósítását, abban kapta és abban is törleszthetett. A bíró a tárgyaláson szünetet rendelt el, hogy a felperes további dokumentumokat nyújthasson be.
A felperes jogi képviselője a tárgyalás berekesztésének bejelentése után még kifejtette, hogy a törvény nem tartalmazott a felmondási joggal kapcsolatban alternatívára vonatkozó megszorítást, ami koherens az EU-s irányelvvel is. A bank árazási gyakorlatáról azt mondta, ha a feltételek a fogyasztó számára kedvezően változtak, a felperes érvényesítette őket. Az átláthatóság elve kapcsán a Magyar Cetelem Bankra (MCB) vonatkozó határozatra hivatkozott.
