Újabb bank ért el részsikert az állam ellen

Részlegesen pert nyert az UCB az állam ellen, a Budapest Bank ügyében a bíróság elhalasztotta a döntést.

A BB emellett kérte a bírósági eljárás felfüggesztését, továbbá hogy a törvényszék forduljon az Alkotmánybírósághoz, és kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál, amit a bíróság elutasított. Az alperes magyar állam a felperes valamennyi indítványának elutasítását kérte.

A Budapest Bank jogi képviselője a tárgyaláson fenntartotta keresetét, amelyben egyebek között felidézte a Kúria azon döntését, amely az egyoldalú szerződésmódosítással foglalkozva kimondta, hogy a tisztességtelensége nem vizsgálható, ha a hitelintézeti törvénynek megfelelt. A felperes bírói ítéleteket csatolt keresetéhez arról, hogy a bank ászf-jei megfelelnek a törvényi feltételeknek. A BB szerint a felmondási jogot a törvény biztosítja, ezért a tisztességesség szempontjából nem szükséges vizsgálni.

A bank álláspontja szerint a per alapjául szolgáló törvény nem vonatkozik a devizában nyújtott és devizában törlesztett hitelek szerződéses feltételeire, valamint azokra az ügyletekre, amelyek esetében referenciakamathoz kötötték az ügyleti kamatot.

Az állam ellenkeresete szerint a perben kizárólag a törvényben felállított vélelem vizsgálható, kimenetelére sem a magatartási kódex, sem a felügyeleti hatóság megállapításai nincsenek hatással.

A Kúria által lefektetett egyes elvekről szólva az alperes állam egyebek között kiemelte az egyértelmű, érthető megfogalmazás szükségességét, mondván, matematikai képletek, idegen kifejezések esetén a fogyasztó nem képes saját kockázataira vonatkozó következtetések levonására. Az ászf-nek reális alternatívát kell biztosítania a szerződésmódosítással szemben. Nem felel meg továbbá a szimmetria elvének az a szerződés, amely nem zárja ki, de nem is teszi kötelezővé a szerződés fogyasztó javára való módosítását.

Az alperes jogi képviselője a tárgyaláson kifejtette, a jogalkotó szándéka az volt, hogy a jogszabály minden fogyasztói kölcsönre érvényes legyen, ezért a felperes által megjelölt termékek nem vonhatók ki a szerződéses kikötések vizsgálata alól. A bank jogi képviselője erre úgy reagált, az alperes jogértelmezése téves, a törvény ugyanis a devizaalapú hitelekre vonatkozóan tartalmaz iránymutatást, a devizahitelekre nem.

A felperes hangsúlyozta, a BB a piactól jelentősen eltérő hitelezési gyakorlatot folytatott, aki devizában kérte a hitel folyósítását, abban kapta és abban is törleszthetett. A bíró a tárgyaláson szünetet rendelt el, hogy a felperes további dokumentumokat nyújthasson be.

A felperes jogi képviselője a tárgyalás berekesztésének bejelentése után még kifejtette, hogy a törvény nem tartalmazott a felmondási joggal kapcsolatban alternatívára vonatkozó megszorítást, ami koherens az EU-s irányelvvel is. A bank árazási gyakorlatáról azt mondta, ha a feltételek a fogyasztó számára kedvezően változtak, a felperes érvényesítette őket. Az átláthatóság elve kapcsán a Magyar Cetelem Bankra (MCB) vonatkozó határozatra hivatkozott.