A dzsihadisták elfoglalták a Mol–INA két olajmezőjét

A Mol–INA Mazrur és Jazal olajkitermelő telepei két évvel ezelőtt évi 80 milliárd profitot hoztak.

2014. 10. 01. 8:25
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyelőre nem tudni pontosan, hogy az IÁ mióta tartja ellenőrzése alatt ezeket az olajmezőket, amelyek a Hajan kőolaj- és földgázblokk 4500 négyzetkilométeres területének részét képezik. A Hajan-blokk a Szíria középső részén található sivatagban terül el, mintegy 250 kilométerre Damaszkusztól. A Jutarnji list információi szerint az IÁ ezeken a mezőkön még nem indította be a kitermelést.

A lap informátorai szerint a térségben teljes káosz uralkodik, és az IÁ mellett más fegyveres bandák is portyáznak a környéken. Előfordult már, hogy ezek is megtámadtak olajkitermelő telepeket, a helyzet napról napra változik, így nehéz egészen pontosan meghatározni, hogy mikor ki birtokolja a mezőket.

A Hajan-blokk másik négy olajmezője a szíriai állami cég, a Hajan Petroleum tulajdonában van, és ezeken változatlanul zajlik a kőolaj és a földgáz kitermelése.

A napokban olyan hírek is szárnyra keltek, melyek szerint a dzsihadistákkal harcoló szövetségi erők az IÁ elleni harc folyamán az INA olajmezőit is bombázták, de a legfrissebb hírek szerint ez nem történt meg. A légitámadások során – állítja a Jutarnji list – az INA telepeitől 20 kilométerre lévő más berendezéseket bombáztak.

A Jutarnji list rendelkezésére álló információk szerint az IÁ tíz szíriai olajmezőt vont az ellenőrzése alá. A Pentagon bejelentette, hogy az iszlámellenes koalíció harci repülőgépei 16 olajfinomítót támadtak Deir Ezor tartományban, Rake városától északra.

Az INA 1998-ban kezdett el tevékenykedni a Hajan területen. A Jazal olajmezőt 2006-ban, a Mazrurt pedig két évvel később fedezték fel (a Mol 2003 óta részvényes az INÁ-ban, szíriai leányvállalataként az INA damaszkuszi képviseletét jelöli meg a honlapján). A Jazalt 2007-ben sikerült kitermelésre felszerelni és vezetékkel összekötni a Jihar kőolajállomással, így még az év októberében elindulhatott a kitermelés.

A Mazrur 3938 méter mélyről nyeri a kőolajat. Az INA a szíriai olajmezőkről napi 350 ezer hordó olajat termel ki. Mind a két telepet felszerelték a kőolaj- és a földgázkitermeléshez szükséges összes felszereléssel és vezetékkel.

A szíriai vállalkozásba az INA mintegy egymilliárd dollárt fektetett be, és most a felszerelés egy része az IÁ kezében van. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a Hajantól északnyugatra lévő Afamia mező is az INA érdekeltségében van, de itt még zajlanak a kutatások, a kitermelés még nem indult meg.

Az INA egyébként már két éve nem tudja hasznosítani a két szíriai olajmezőjét, mivel vis major helyzetre hivatkozva visszahúzódott onnan. Miután a horvát állam 2012-ben bejelentette a Szíria elleni szankciókat, az INA kivonult az országból, az olajmezőket pedig átvette a Hajan Petroleum. Az INA addig mintegy 2 milliárd kuna (kb. 80 milliárd forint) profitra tett szert a szíriai kitermelés révén. A kivonulás annak szellemében történt meg, hogy a térség helyzetének rendeződése után a horvát olajtársaság visszatér, de a helyzet csak egyre bonyolódik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.