Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a „határon átnyúló tevékenységet folytató befektetők” mezőgazdasági földterület-használatára vonatkozó jogaival kapcsolatban. Az uniós intézmény hivatalosan felkéri Magyarországot: nyújtsa be észrevételeit a befektetők mezőgazdasági földterület-használatára vonatkozó, egyes szerződéses jogaikat megszüntető jogszabályával kapcsolatban. Ez a kötelezettségszegési eljárás első szakasza, Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon.
Az Európai Bizottság véleménye szerint a magyar jogszabály oly módon korlátozza a határokon átnyúló tevékenységet folytató befektetők jogait, ami sértheti a tőke szabad áramlására és a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós jogot. Ezek a szerződésben rögzített, alapvető szabadságjogok csak „kellően indokolt esetben és az arányosság elvével összhangban” korlátozhatók. Bár a tagállamok szabadon meghatározhatják a tulajdoni rendszerre irányadó szabályaikat, ezt az uniós jog korlátai között kell tenniük – olvasható az Európai Bizottság tájékoztatásának indoklási részében.
Az Európai Bizottság nem konkrét panaszra kezdte el vizsgálni a magyar földtörvényt – jelentette ki a Hír TV brüsszeli tudósítójának kérdésére Chantal Hughes, a belső piacért felelős uniós biztos szóvivője. Hozzátette, számos panasz érkezett magánszemélyektől, vállalkozásoktól. A magyar kormány álláspontja szerint Ausztria csalókat véd, akik a zsebszerződésekkel a magyar jogrendet játszották ki, amely 1994 óta tiltja a külföldiek földvásárlását. A belső piacért felelős uniós biztos azonban az osztrákoknak ad igazat. Szerinte a haszonélvezeti szerződések jogszerűek voltak, megkötésüket a magyar jogszabályok engedték.
A Fidesz arra kéri a kormányt, hogy „a külső és belső nyomás ellenére” minden lehetséges eszközzel védje meg a földtörvényt, amely „a magyar gazdák érdekeit védi a külföldi spekulációval szemben”. A Fidesz reagálásában azt írta, nem ért egyet „az Európai Unió újabb nyomásgyakorlási kísérletével”.
A párt szerint a „támadás” mögött erős üzleti lobbiérdekek állnak, azoké, akiknek szúrja a szemét, hogy az új földtörvénnyel a külföldi spekulánsok helyett a magyar földművesek, a nagybirtokok helyett pedig a családi gazdaságok részesülnek előnyben. „A célunk továbbra is a kis- és közepes gazdaságok erősítése, és ragaszkodunk ahhoz, hogy arányukat a jelenlegi 50 százalékról 80 százalékra növeljük a nagybirtokokkal szemben” – zárta közleményét a Fidesz.
A magyar kormány minden eszközzel megvédi a földtörvényt, amely több európai ország jogszabályainak elemeit tartalmazza – mondta Simon Attila István, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára csütörtökön Budapesten.
Az Európai Bizottság által Magyarország ellen, a külföldiek földhasználatának korlátozása miatt indított kötelezettségszegési eljárásról rendezett sajtótájékoztatón az államtitkár úgy prognosztizálta, hogy az Európai Bíróság 2016 nyarán mondhatja ki a végső szót az ügyben. Kiemelte, hogy az érintettekkel el kell számolni a polgári jog szabályai szerint, annak ellenére, hogy a földforgalmi törvény erre nem tartalmaz előírást.
A május elsején életbe lépett magyar földjogi szabályozás célja az volt, hogy megvédje a magyar termőföldet a külföldiek és a spekulánsok felvásárlásaitól. Már a földtörvény hatálybalépése előtt olyan információk érkeztek az Európai Unió szerveitől, hogy a brüsszeli bürokrácia támadásra készül ellene. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára ugyanakkor nemrégiben azt mondta: az érdemi módosítással megvárjuk az Európai Bizottság jogszabállyal kapcsolatos véleményét.
Az osztrák kormány tagjai többször kifogásolták az új magyar szabályozást, szerintük a magyar eljárás ellentmond az EU-jognak. Andrä Rupprechter földművelésügyi miniszter február 17-én úgy nyilatkozott, hogy az Európai Bizottság hivatalos ígéretet tett Ausztriának, hogy megvizsgálja az új magyar földtörvényt. Erre válaszul Fazekas Sándor akkori vidékfejlesztési miniszter barátságtalan lépésnek nevezte az osztrák megnyilatkozást és hangsúlyozta, osztrák kollégája zsebszerződéseseket véd, olyan embereket, akik igyekeztek megkerülni a mindenkori magyar jogszabályokat, a külföldiek földvásárlási moratóriumát is, amiről mindenkinek tudomása volt, a befektetőknek és spekulánsoknak egyaránt.
A színlelt szerződések semmisek, hiszen a földhaszonbérleti szerződések helyett olyan szerződéseket kötöttek, amelyek haszonélvezeti jogot jelentettek, amelynek viszont egészen más a célja, rendeltetése, így ezeknek a szerződéseknek a megszüntetéséről intézkedtek – mutatott rá Trócsányi László igazságügyi miniszter szerdán, miután találkozott osztrák kollégájával.
A magyar fél többször hangsúlyozta, hogy a jogszabályok a hatályos svájci, francia és osztrák példák figyelembevételével készültek és megfelelnek a nyugat-európai gyakorlatnak. Fazekas Sándor a földtörvény hatályba lépése alkalmából úgy nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, hogy az megfelelő védelmet nyújt a spekulánsok és a külföldiek ellen, és az úgynevezett zsebszerződések esetleges érvényre jutását is megakadályozza.
Font Sándor, a Fidesz–KDNP politikusa azt emelte ki májusban, hogy a földtörvény hatályba lépése után nem történhetnek meg azok az automatikus módon zajló, spekulatív vásárlások, amelyeket több, külföldi földre vágyó tervezett, és zseb-, illetve előszerződésekkel próbálta meg kivárni a 2014. május 1-jei időpontot. Felhívta a figyelmet arra is, hogy más országokban is komoly feltételeket kell teljesítenie az EU-s állampolgároknak a vásárláshoz.
Az Európai Bizottság által az egyik vitatott rendelkezés az, amely 2014. május 1-jei hatállyal megszüntetett bizonyos haszonélvezeti szerződéseket. E szabály, amely csupán négy és fél hónapnyi átmeneti időszakot biztosított a haszonélvezetre jogosultaknak, a korábban bejelentett, 20 éves átmeneti időszak helyébe lépett. Az Európai Bizottság vitat egy másik rendelkezést is, amely nagyon rövid felmondási idővel teszi lehetővé bizonyos, több mint 20 éve megkötött földbérleti szerződések egyoldalú felmondását.
A földtörvénnyel kapcsolatos eljárásindítás mellett lépett a brüsszeli bizottság egy másik magyar vonatkozású ügyben is. Indoklással alátámasztott vélemény formájában felszólította Magyarországot, hogy módosítsa azon jogszabályát, amely – megítélése szerint – az uniós egységes piaci szabályokkal ellentétes módon korlátozza a más tagállamokból nyújtott gépjármű-lízingelési szolgáltatásokat. A más tagállamból lízingelt gépjárművek regisztrációs adójának meghatározásakor ugyanis az uniós jog értelmében a nemzeti hatóságoknak az adó összegét az adott gépjármű saját területükön történő használatával időarányosan kell kiszámítaniuk. A magyar gépjármű-regisztrációs adó azonban csak a legalább 100 gépjárművel rendelkező külföldi lízingvállalatok esetében alkalmaz ilyen arányos számítást. A kevesebb gépjárművel rendelkező külföldi lízingvállalatoknak bizonyos körülmények között a regisztrációs adó teljes összegét meg kell fizetniük a Magyarországon lízingelt gépjárműveik után. Az Európai Bizottság megítélése szerint ez a feltétel aránytalan mértékben korlátozza a szolgáltatásnyújtás szabadságát.
