Célkeresztben a földtörvény

Az Európai Bizottság eljárása védelmébe veszi a hazai zsebszerződéseket. A kormány kitart álláspontja mellett, amely szerint a színlelt szerződések törvényt sértenek, ezért semmisek.

Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen tegnap az Európai Bizottság a tavaly elfogadott új földtörvényünk, ezen belül is a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépést célzó jogszabályi kitételek miatt. Brüsszel meglátása szerint sértheti a határon átnyúló tevékenységet folytató „befektetők” jogait, hogy e törvény alapján a földhivatalok idén május elsejétől törölhetik azokat a haszonélvezeti bejegyzéseket, amelyek a földvásárlás terén fennálló hazai korlátozások kijátszását szolgálják. Az unió döntéshozó szerve tegnap hivatalosan arra kérte fel hazánkat, hogy nyújtsa be észrevételeit a megfogalmazott aggályokkal kapcsolatban. A bizottság felszólítólevelet fogalmazott meg az ügyben, ami a kötelezettségszegési eljárás első szakaszának tekinthető.

Az uniós testület meglátása szerint a szerződésben rögzített alapvető szabadságjogok csak „kellően indokolt esetben és az arányosság elvével összhangban” korlátozhatók. Bár a tagállamok szabadon meghatározhatják a tulajdoni rendszerre irányadó szabályaikat, ezt az uniós jog korlátai között kell tenniük – idézte az Európai Bizottság tájékoztatásának indoklását az MTI.

A Brüsszelben vitatott rendelkezés a 2013. decemberben született magyar törvényben szerepel. E jogszabály 2014. május 1-jétől megszüntetett bizonyos haszonélvezeti szerződéseket. Konkrétan azokat, amelyek nem családtagok között létesültek. A szabályozás négy és fél hónapnyi átmeneti időszakot biztosított a haszonélvezetre jogosultaknak. A befektetők arra számítottak, hogy a magyar földet idén májustól is a korábbi időszak előírásai szerint tudják majd használni, és ennek megfelelően hozták meg a beruházásokkal kapcsolatos döntéseiket.

– Ezért úgy tűnik, hogy az új törvény megfosztja az érintett feleket szerzett jogaiktól és beruházásaik értékétől – állapította meg a brüsszeli intézmény.

Az osztrák kormány tagjai többször kifogásolták a zsebszerződések megakadályozására hivatott magyar jogszabályt. Andrä Rupprechter földművelésügyi miniszter február 17-én úgy nyilatkozott, hogy az Európai Bizottság hivatalos ígéretet tett Ausztriának, hogy megvizsgálja az új magyar törvényt. Erre válaszul Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter barátságtalan lépésnek nevezte az osztrák bejelentést, és hangsúlyozta: osztrák kollégája a zsebszerződéseket aláírókat védi, és azokat, akik igyekeztek megkerülni a mindenkori magyar jogszabályokat, valamint a külföldiek földvásárlására vonatkozó tilalmat.

– A külföldi spekulánsok sok esetben úgy kerülték meg a földtörvényünk rendelkezéseit – amely korábban is a helyben lakó gazdálkodóknak biztosított különböző előjogokat –, hogy adásvételi szerződés helyett haszonélvezeti jog megszerzéséről kötöttek megállapodást a magyar földek tulajdonosaival. Ezek színlelt szerződések, és olyan haszonélvezeti jogot keletkeztettek, amelynek viszont egészen más a célja és rendeltetése. Márpedig a színlelt szerződés hazánkban is semmisnek minősül – állapította meg megkeresésünkre az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke. Font Sándor szerint ezért ha az unió nem karaktergyilkosságra készül hazánkkal szemben, hanem meghallgatja racionális érveinket, akkor a későbbiekben elfogadja majd a magyar szabályozást.

A magyar fél többször hangsúlyozta, hogy a jogszabályok a hatályos svájci, francia és osztrák példák figyelembevételével készültek és megfelelnek a nyugat-európai gyakorlatnak. Fazekas Sándor a földtörvény hatályba lépése alkalmából úgy nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, hogy az megfelelő védelmet nyújt a spekulánsok és a külföldiek ellen, és az úgynevezett zsebszerződések esetleges érvényre jutását is megakadályozza.

Font Sándor, a Fidesz–KDNP politikusa azt emelte ki májusban, hogy a földtörvény hatályba lépése után nem történhetnek meg azok az automatikus módon zajló, spekulatív vásárlások, amelyeket több, külföldi földre vágyó tervezett, és zseb-, illetve előszerződésekkel próbálta meg kivárni a 2014. május 1-jei időpontot. Felhívta a figyelmet arra is, hogy más országokban is komoly feltételeket kell teljesítenie az EU-s állampolgároknak a vásárláshoz.

– A kormány minden eszközzel meg fogja védeni a törvényt, s egyértelmű, hogy a hazai jogszabály nem ütközik uniós jogba – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Simon Attila István, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. Hozzátette: a kormány továbbra is azt gondolja, hogy a hazai és európai gazdaságnak egyaránt az az érdeke, hogy a helyben lakók használják a termőföldeket, ne a spekulánsok. A bizottság – fejtette ki az államtitkár – kétszer is kérdéssorral fordult az ügyben hazánkhoz, mindkétszer válaszoltunk, s ennek a következménye a mostani fejlemény: az előírt két hónapon belül ezúttal is válaszolni fogunk.– Ezt követően a jövő év tavaszán léphet újabb szintre az eljárás, amikor Brüsszel a luxemburgi bírósághoz fordulhat. Nagyjából két év múlva születhet bírósági döntés az ügyben – vázolta fel a várható menetrendet a szakértő.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, Győrffy Balázs várhatónak nevezte az eljárás megindítását, ám ő is egyértelműnek nevezte, hogy a magyar álláspont megalapozott, s a jogszabály a bíróság előtt is meg fogja állni a helyét.

A Fidesz közleményben jelezte, hogy nem ért egyet az Európai Unió újabb nyomásgyakorlási kísérletével. Mint írták, a támadás mögött erős üzleti lobbiérdekek állnak. A Jobbik szerint csak úgy biztosítható, hogy a magyar föld a hazai kis- és közepes gazdálkodók kezén maradjon, ha felülvizsgálják Magyarország uniós csatlakozási szerződését. Andrä Rupprechter osztrák agrárminiszter üdvözölte a bizottság bejelentését, közleményében örömét fejezte ki, hogy Brüsszel fellépett a „jogfosztás ellen”.