Chikán Attila előadásában a kis-és középvállalkozások és a multinacionális vállalatok viszonyáról szólva kifejtette: a gazdaság egészében az együtt élésről van szó, egymás nélkül nem megy. A multinacionális vállalatok megjelenése együtt jár a globalizációval, jelenlétük növeli az ország versenyképességét és megváltoztatja a gazdaságszerkezetet, a versenyviszonyokat – tette hozzá.
Kitért arra, hogy a külföldi tőkebefektetés volumene és a versenyképesség között egyértelműen pozitív korreláció van, de a szórás nagyon erős. Hozzátette: Magyarország előbbre tart tőkebefektetés szempontjából, mint amilyen az általános versenyképességi helyzete, ami azt jelenti, hogy nem jól használjuk a külföldi tőkebefektetéseket a versenyképesség szempontjából.
Chikán Attila felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar exportban alacsony a saját hozzáadott érték, és jelentősen csökkent is az utóbbi időben, ami a beágyazottság hiányát mutatja – hangsúlyozta.
Egy több mint 4700 magyar vállalat pénzügyi adatait feldolgozó kutatás szerint nem a nemzetközi és hazai vállalatok közötti különbség érvényesül, hanem az az erős választóvonal, hogy exportálnak-e a vállalatok – mondta. Az adatok szerint az exportáló cégek lényegesen hatékonyabbak – tette hozzá.
A kutatásban két csoportba sorolták be a vállalatokat. A „fejlettek” csoportjában erősen exportál és a globális piac legmagasabb követelményeinek kíván megfelelni a vállalat, míg a másik a tömegtermelő típusú, amely a költségelőnyök miatt jön Magyarországra. A fejlettek átlagos árbevétele kétszerese, hozzáadott értéke két és félszerese a tömegtermelőkének, ugyanakkor foglalkoztatás szempontjából a fejlettek kevésbé vonhatók be, mint a tömegtermelők – mondta.
Amennyiben a kormányzat célja az exportorientáció, akkor a fejletteket kell támogatni, ha a foglalkoztatás, akkor a hazai vállalkozások megfelelő csoportját kell segíteni – hívta fel a figyelmet Chikán Attila.
Egy kérdésre az internetadóról szólva Chikán Attila elmondta: önmagában sokkal kisebb a jelentősége annál, mint amekkora visszhangot kap, viszont jelképesen ellene megy a fejlődés irányának.
2014 áprilisáig 44 nagyvállalattal kötött stratégiai megállapodást a kormány, amelyek összesen 5500 munkahelyet hoztak létre, és 650 milliárd forint új beruházást valósítottak meg Magyarországon.
A stratégiai partnerek túlnyomó része termelő vállalat, de a megállapodások kiterjednek a szolgáltatások bővítésére, a szakképzésre, a kutatás-fejlesztésre, a vállalati felelősségvállalásra és a promócióra is.
