Hazánkban is terjed a kiberbűnözés

Akár élénkítheti is a magyar gazdaságot a hackerek elleni, jól kidolgozott védelmi rendszerek forgalmazása.

A szakember egyetért az iOCTA-tanulmánnyal, azaz szerinte is valós probléma, hogy a szervezett bűnözés a számítógépes támadások végrehajtásában jól érzékelhetően egyre professzionálisabb, összehangoltabb. A támadások kapcsán a szolgáltatásként kínált eszközökről tudnak a szakemberek, arról azonban meglehetősen keveset, hogy kik a vevők, és hogyan használják ki a megszerzett lehetőséget.

Bencsáth Boldizsár elmondta: az ipari kémkedés azokon a területeken a legfelkapottabb, ahol a szellemi tulajdon a meghatározó érték. Szolgáltatások esetében főként a konkurenciát legyűrni törekvő, a versenytárs elérhetetlenné tételével jól járó cégek használhatják ki a hackerek tudását. Mint mondta, az illegális gyógyszereladás reklámozói, a hitelkártyaadatok ellopói és felhasználói lehetnek a legnagyobb számban a kiberbűnözök kliensei között. A hackerek ezerféle módszert ismernek és használnak, támadásaikat külön kategóriákba lehet sorolni. Az eszközkínálatba tartozik a szolgáltatások megbénítása, a felhasználók adatainak eltulajdonítása, behatolás más cégek hálózatába az ott őrzött információk megszerzése céljából, adatbázisok adatainak módosítása, felhasználói adatok megszerzése. Az eszközök lehetnek sávszélesség-lekötő programok, a rendszerek sérülékenységét kihasználó berendezések, kémprogramok. A kiberbűnözők sokszor a megtámadott felhasználók billentyűzetleütéseit is megfigyelik.

Ha a megrendelők virtuális fizetőeszközt használnak, például a bitcoin félig-meddig névtelen pénzügyi rendszerét, a kiberszolgáltatást nyújtó bűnözők szinte lenyomozhatatlanok maradnak. Hiszen a virtuális pénzzel éppolyan anonim módon fizethetjük ki a konkurens cég informatikai infrastruktúráját romba döntő támadót, mint ahogy pizzát vagy számítógépegeret veszünk. A „pénzmozgást” valószínűleg soha senki be nem bizonyíthatja, még az sem, akit megbíztunk. Bencsáth Boldizsár ugyanakkor úgy véli, hogy a kiberbűnözés elharapódzása növelheti a hajlandóságot a biztonsági kiadásokra, és ha egy társaság jó biztonsági termékeket árul, az biztosan haszonnal jár mindenki, végső soron a magyar gazdaság számára is.

Az alkalmazottak egyre később értesítik munkahelyüket telefonjuk, mobileszközeik ellopásáról – derült ki egy közelmúltban készített nemzetközi felmérésből. A Kaspersky Lab nevű cég kutatása – ennek részleteit a Piac és Profit mutatta be – azt állapította meg: a munkavállalók több mint harmada csak két nap után jelezte munkaadójának a lopást, az alkalmazottak kilenc százalékának pedig három–öt napra volt szüksége a bejelentés megtételéhez. Az érintettek ötven százaléka azonban még az incidens napján szólt az esetről – igaz, 2013-ban jóval nagyobb, hatvan százalék volt az azonnal reagálók tábora. A kutatás emellett arra is rávilágított, hogy a lopást regisztráló cégek aránya folyamatosan emelkedett az esztendők folyamán: ebben az évben már a vállalatok huszonöt százalékától tulajdonítottak el mobil munkaeszközt, jellemzően telefont. Lényeges mindezeken túl az is, hogy az esetek tizenkilenc százalékánál a vállalkozás a történtek miatt üzleti adatokat veszített, ötből egy társaságot tehát sérelem ért a bűncselekmény miatt. A lopások és az azok következtében előálló adatvesztések növekvő üteme láttán nem csoda, hogy a felmérés válaszadóinak több mint a fele, ötvenkét százaléka jelezte, jobban aggódik a mobil munkaeszközök biztonságáért, mint a korábbi években. Eközben negyvenhárom százalék még továbbment, helyeselve azt az állítást, hogy a mobil munkavégzés, a távmunka túl sok kockázattal jár.