A cikk szerint az új bankjegykibocsátás ütemtervének három aspektusa van:
Az új tízezres, majd később a húszezres bevezetése kapcsán a lakosságnak semmi teendője nem lesz, feladata egyedül a kereskedelmi bankoknak, a Magyar Postának és a készpénz-logisztikai szolgáltatóknak lesz, ugyanis olyan technikai berendezéseket kell beszerezniük – vizsgáló- és feldolgozógépek –, amelyek alkalmasak az új bankjegy valódiságának felismerésére.
Az MNB az új pénz használatára való felkészülést már jóval korábban megkezdte. A tízezresre fókuszáló bankjegyismereti képzéseket tartanak, valamint nyomtatott és online – akár okostelefonról is elérhető – ismeretanyaggal segítik a bankjegy decemberi forgalomba kerülését.
A jelenleg is használt tízezresek továbbra is érvényes fizetőeszközök maradnak, amelyeket minden hitelintézet és a Magyar Posta a jövőbeni bevonástól számított három évig köteles díjmentesen és korlátozás nélkül átváltani a törvényes fizetőeszközre. Ugyanilyen kondíciókkal az MNB lakossági pénztárában az állampolgárok húsz évig cserélhetik régi bankjegyeiket új típusúra.
Ugyanakkor a régi tízezresek bevonása sem ró majd semmi pluszfeladatot a lakosságra. Ennek időpontja egyébként még nem ismert, az MNB a készpénzforgalmi tendenciák értékelését és megfelelő előkészítést követően dönt erről.
A bankjegykészlet cseréje egyszeri, körülbelül 3,5-4 milliárdos többletkiadás. Ugyanakkor a bankjegygyártási ráfordítások a megújított címletverziók kibocsátása nélkül is emelkedtek volna, hiszen 2013. második felétől a készpénzkereslet intenzíven növekedett. Viszont a cikk kitér arra, hogy a jelenlegi címletekkel összehasonlítva a továbbfejlesztett bankjegyek címletekre vetített fajlagos gyártási költsége jelentősen alacsonyabb. Ezen kiadásoknak a tárgyévi értéke pedig amúgy sem tekinthető a jegybanki működés egyik hatékonysági mutatójának.
