Ismert, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa június 11-én döntött a jelenleg forgalomban lévő bankjegyek megújításáról, majd szeptember 1-jén be is mutatták az új tízezrest, ami már 2-ától törvényes fizetőeszközzé vált. Az új bankjegy decembertől jelenik meg fokozatosan a forgalomban, majd jövő év végén a húszezer forintos bankjegyek cseréje is elkezdődik. Az MNB oldalán most megjelent cikk a bankjegymegújítás szükségességét, valamint annak körülményeit veszi górcső alá.
Mint olvasható, a bankjegyek cseréje mindig a készpénzforgalmi igények minden dimenzióját figyelembe vevő, komplex, sok szempontú mérlegelés eredményeként születik meg, és az nem pusztán üzleti alapú döntés. A jelenlegi bankjegykészlet megújítását egyrészt az időszerűség indokolja, ugyanis az több mint másfél évtizede van szolgálatban. Másrészt a technika rohamos fejlődésének köszönhetően egyre könnyebbé válik a pénzhamisítók dolga, mezei irodai nyomtatók és fénymásolók is egyre inkább alkalmasak hamis bankjegyek előállítására. Ugyanakkor jellemző tendencia, hogy a legmagasabb értékű címletek kerültek a hamisítás célkeresztjébe, így érthető, hogy az MNB első körben a tíz- és húszezresek megbízhatóvá tételével foglalkozik.
Az új bankjegyen szabad szemmel látható és nem látható biztonsági megoldások is helyet kaptak, azok rendszere harmonikusan illeszkedik a már ismert főbb grafikai motívumok környezetébe – írja a cikk, és úgy fogalmaz: „a bankjegy papírjában olyan – fény felé tartva, átnézetben látható – vízjel található, amelyben a portré mellett már a címletérték is megjelenik és az MNB betűk mellett a biztonsági szálon is olvasható a 10 000 értékjelzés.” Megújult a hologram is, azon az értékjelzésen túl az országcímer is helyet kapott. A hologramfólia egyes elemei – így például az esztergomi bazilika kupolája – fluoreszkálnak, ezek UV-lámpa segítségével ellenőrizhetők. Az úgynevezett „vakjel” a vakok és gyengénlátók tájékozódását segíti: ez egy jól tapintható, nagy festékréteg-vastagságú felület.
A cikk szerint az új bankjegykibocsátás ütemtervének három aspektusa van:
Az új tízezres, majd később a húszezres bevezetése kapcsán a lakosságnak semmi teendője nem lesz, feladata egyedül a kereskedelmi bankoknak, a Magyar Postának és a készpénz-logisztikai szolgáltatóknak lesz, ugyanis olyan technikai berendezéseket kell beszerezniük – vizsgáló- és feldolgozógépek –, amelyek alkalmasak az új bankjegy valódiságának felismerésére.
Az MNB az új pénz használatára való felkészülést már jóval korábban megkezdte. A tízezresre fókuszáló bankjegyismereti képzéseket tartanak, valamint nyomtatott és online – akár okostelefonról is elérhető – ismeretanyaggal segítik a bankjegy decemberi forgalomba kerülését.
A jelenleg is használt tízezresek továbbra is érvényes fizetőeszközök maradnak, amelyeket minden hitelintézet és a Magyar Posta a jövőbeni bevonástól számított három évig köteles díjmentesen és korlátozás nélkül átváltani a törvényes fizetőeszközre. Ugyanilyen kondíciókkal az MNB lakossági pénztárában az állampolgárok húsz évig cserélhetik régi bankjegyeiket új típusúra.
Ugyanakkor a régi tízezresek bevonása sem ró majd semmi pluszfeladatot a lakosságra. Ennek időpontja egyébként még nem ismert, az MNB a készpénzforgalmi tendenciák értékelését és megfelelő előkészítést követően dönt erről.
A bankjegykészlet cseréje egyszeri, körülbelül 3,5-4 milliárdos többletkiadás. Ugyanakkor a bankjegygyártási ráfordítások a megújított címletverziók kibocsátása nélkül is emelkedtek volna, hiszen 2013. második felétől a készpénzkereslet intenzíven növekedett. Viszont a cikk kitér arra, hogy a jelenlegi címletekkel összehasonlítva a továbbfejlesztett bankjegyek címletekre vetített fajlagos gyártási költsége jelentősen alacsonyabb. Ezen kiadásoknak a tárgyévi értéke pedig amúgy sem tekinthető a jegybanki működés egyik hatékonysági mutatójának.
