A központi bank szerdai közlése szerint a Zolotyi Vorota, a Neosz Bank és a Crédit Agricole képviseletei nem folytathatják tovább tevékenységüket a területen. A tájékoztatásban arra hivatkoznak, hogy az ukrajnai pénzintézetek gyakorlatilag már nem működtek a Krímben, és nincs kilátás arra, hogy újraindítják tevékenységüket. A számlatulajdonosoknak a betétesek érdekeit védő krími alapból fizetnek kártérítést.
Az ukrán bankok azt követően vonultak ki egymás után, hogy március végére a félszigetet egyoldalúan Oroszországhoz csatolták. A területen megszűnt a hrivnya mint fizetőeszköz, a lakosságot kiszolgáló ukrán bankokat is rövid idő alatt kiszorították az oroszok.
Mihail Szuhov, az orosz jegybank alelnöke hétfőn ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a krími lakosoknak előbb-utóbb ki kell fizetniük az ukrajnai bankoktól felvett kölcsönöket. A bank egyik első embere a félszigeten tett látogatása idején azt mondta, hogy amint javulás áll be az orosz–ukrán pénzügyi kapcsolatokban, találni fognak egy olyan pénzintézetet, amely közvetíteni fog a hitelfelvevők és a kölcsönt adó bankok között.
Az ukrán központi bank adatai szerint a Krím félsziget Oroszországhoz csatolása idején az ukrajnai bankoknak magánszemélyek és cégek körülbelül 1,8 milliárd dollárral (mintegy 442 milliárd forint) tartoztak. A vezető ukrán bankok közlése szerint ezeknek a kintlévőségeknek a többsége úgynevezett rossz hitel, amelyek miatt nem tudják kifizetni a krími betéteseiknek járó pénzeket.
