A Mobtel nevű szerb mobiltelefon-vállalatot még a Milosevics-korszakban alapították, abban az időszakban a cégnek számos előjoga volt, köszönhetően annak, hogy vezetői szoros kapcsolatokat ápoltak a kormánnyal. Ezt az állapotot 2000 után sem szüntették meg, s miután a kormány megvonta a vállalat működési engedélyét, a szerb állam többségi tulajdonossá vált. Ezt a részesedést 2006-ban adták el a norvég Telenornak. A korrupcióellenes tanács szerint ezzel az ügylettel is óriási kár érte az államot. A további 21 magánosítási ügy fontosságát jelzi, hogy olyan neves cégek szerepelnek ezek között, mint a Technohemija, az Azotara, a Srbolek vagy a Balkán egyik legjelentősebb gyógyszergyára, a Galenika.
A gyanús privatizációs ügyleteket vizsgáló munkacsoport érdemi eredményeket ért el az elmúlt egy évben. Tizenegy esetben külön nyomozást is indítottak, az elsőfokú bírósági döntések még az idén megszülethetnek. Csaknem száz gyanúsított ellen indítottak vizsgálatot, akik között három korábbi miniszter és a szerb privatizációs ügynökség igazgatója is szerepel. Függetlenül attól, hogy a nyomozati csoportot pénzügyi okokra hivatkozva feloszlatták, a nyomozók a korábbi hivatalukban folytatják a vizsgálatot. Ezzel a szerb hatóságok azt remélik, hogy további bizonyítékokat találnak a privatizációval összefüggő korrupciós ügyekre, amelyek értéke az előzetes becslések szerint elérheti a 7,7 milliárd eurót is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!