Kilencszázmillió euró elsikkasztásáról talált bizonyítékot az a nyomozócsoport, amelyet az Európai Unió kezdeményezésére állítottak fel a múlt évben Szerbiában, hogy vizsgálja meg a vitatott hátterű privatizációs ügyeket – értesült a szerb Danas napilap.
A szerbiai magánosítás több lépcsőben zajlott le, az első hullámot 1989-ben még a szocialista Jugoszlávia vezetői indították el. Ekkor a feltőkésítés módszerét alkalmazták, vagyis lehetőséget teremtettek a magántőke bevonására, ha ezt az adott vállalat vezetői szükségesnek tartották.
Emellett a munkavállalók ingyen részvényeket kaptak, azonban a magánosítás az elhúzódó délszláv háborúk miatt csak lassan haladt. Így 2000-ig – vagyis a Milosevics-rezsim leváltásáig – az állami vagyonnak csak kis részét sikerült privatizálni. Az új, demokratikus hatalom ezért az új privatizációs törvénnyel azonnal nekikezdett a magánosításnak, amely kiterjedt a szerbiai nagyvállalatokra. Az unió által előterjesztett vizsgálati lista élén ezek a cégek szerepelnek.
Az első jelentős privatizációs eljárás 2002-ben volt, amikor a nagybecskereki Jugoremedija gyógyszergyár vagyonának 42 százaléka Jovica Sztefanovics üzletemberhez került, aki már akkor az Interpol körözési listáján szerepelt. Miután az új tulajdonos nem teljesítette a vállalt kötelezettségeit, a dolgozók mintegy négyéves tiltakozása után a privatizációs szerződést felbontották. Ezután a kisrészvényeseknek sikerült talpra állítaniuk a gyárat, azonban stratégiai partner híján 2012-ben csődeljárást indítottak a vállalat ellen.
Ennél jóval nagyobb horderejű ügy volt a szmederevói Sartid acélgyár magánosítása. A vállalatot 2003-ban az amerikai US Steel mindössze 23 millió euróért vásárolta meg, így a szerb állam rengeteg pénztől esett el. A cég később veszteségessé vált, majd az állam egy dollárért visszavásárolta a társaságot – természetesen óriási tartozásokkal. A mostani nyomozati eljárás során kiderült, hogy a kétes magánosításban a szerb kereskedelmi bíróság tagjai is részt vettek, ellenük büntetőeljárást indítottak.
