Kilencszázmillió euró elsikkasztásáról talált bizonyítékot az a nyomozócsoport, amelyet az Európai Unió kezdeményezésére állítottak fel a múlt évben Szerbiában, hogy vizsgálja meg a vitatott hátterű privatizációs ügyeket – értesült a szerb Danas napilap.
A szerbiai magánosítás több lépcsőben zajlott le, az első hullámot 1989-ben még a szocialista Jugoszlávia vezetői indították el. Ekkor a feltőkésítés módszerét alkalmazták, vagyis lehetőséget teremtettek a magántőke bevonására, ha ezt az adott vállalat vezetői szükségesnek tartották.
Emellett a munkavállalók ingyen részvényeket kaptak, azonban a magánosítás az elhúzódó délszláv háborúk miatt csak lassan haladt. Így 2000-ig – vagyis a Milosevics-rezsim leváltásáig – az állami vagyonnak csak kis részét sikerült privatizálni. Az új, demokratikus hatalom ezért az új privatizációs törvénnyel azonnal nekikezdett a magánosításnak, amely kiterjedt a szerbiai nagyvállalatokra. Az unió által előterjesztett vizsgálati lista élén ezek a cégek szerepelnek.
Az első jelentős privatizációs eljárás 2002-ben volt, amikor a nagybecskereki Jugoremedija gyógyszergyár vagyonának 42 százaléka Jovica Sztefanovics üzletemberhez került, aki már akkor az Interpol körözési listáján szerepelt. Miután az új tulajdonos nem teljesítette a vállalt kötelezettségeit, a dolgozók mintegy négyéves tiltakozása után a privatizációs szerződést felbontották. Ezután a kisrészvényeseknek sikerült talpra állítaniuk a gyárat, azonban stratégiai partner híján 2012-ben csődeljárást indítottak a vállalat ellen.
Ennél jóval nagyobb horderejű ügy volt a szmederevói Sartid acélgyár magánosítása. A vállalatot 2003-ban az amerikai US Steel mindössze 23 millió euróért vásárolta meg, így a szerb állam rengeteg pénztől esett el. A cég később veszteségessé vált, majd az állam egy dollárért visszavásárolta a társaságot – természetesen óriási tartozásokkal. A mostani nyomozati eljárás során kiderült, hogy a kétes magánosításban a szerb kereskedelmi bíróság tagjai is részt vettek, ellenük büntetőeljárást indítottak.
A Mobtel nevű szerb mobiltelefon-vállalatot még a Milosevics-korszakban alapították, abban az időszakban a cégnek számos előjoga volt, köszönhetően annak, hogy vezetői szoros kapcsolatokat ápoltak a kormánnyal. Ezt az állapotot 2000 után sem szüntették meg, s miután a kormány megvonta a vállalat működési engedélyét, a szerb állam többségi tulajdonossá vált. Ezt a részesedést 2006-ban adták el a norvég Telenornak. A korrupcióellenes tanács szerint ezzel az ügylettel is óriási kár érte az államot. A további 21 magánosítási ügy fontosságát jelzi, hogy olyan neves cégek szerepelnek ezek között, mint a Technohemija, az Azotara, a Srbolek vagy a Balkán egyik legjelentősebb gyógyszergyára, a Galenika.
A gyanús privatizációs ügyleteket vizsgáló munkacsoport érdemi eredményeket ért el az elmúlt egy évben. Tizenegy esetben külön nyomozást is indítottak, az elsőfokú bírósági döntések még az idén megszülethetnek. Csaknem száz gyanúsított ellen indítottak vizsgálatot, akik között három korábbi miniszter és a szerb privatizációs ügynökség igazgatója is szerepel. Függetlenül attól, hogy a nyomozati csoportot pénzügyi okokra hivatkozva feloszlatták, a nyomozók a korábbi hivatalukban folytatják a vizsgálatot. Ezzel a szerb hatóságok azt remélik, hogy további bizonyítékokat találnak a privatizációval összefüggő korrupciós ügyekre, amelyek értéke az előzetes becslések szerint elérheti a 7,7 milliárd eurót is.
