Tizenöt éve történt az ország legnagyobb ipari balesete, a vörösiszap-katasztrófa

Napra pontosan tizenöt éve, 2010. október 4-én következett be Magyarország eddigi legsúlyosabb ipari szennyezése, a tíz halálos áldozatot követelő vörösiszap-katasztrófa. Délután 12 óra 25 perckor az Ajka melletti timföldgyár X-es számú zagytározójának gátja átszakadt, és több mint 1,1 millió köbméter maró hatású, erősen lúgos vörösiszap zúdult ki a tározóból. Az árhullám alig néhány perc alatt elérte Kolontárt, majd Devecsert és Somlóvásárhelyt is.

Borítókép: Kurucz Árpád

A két-három méter magas, sűrű, vörös színű iszapáradat autókat sodort el, házakat döntött össze, utcákat borított be. A katasztrófában tíz ember vesztette életét, köztük kisgyermekek és idős emberek. Mintegy kétszázan szenvedtek különféle sérüléseket – leggyakrabban lúgmarásokat és égési sebeket. A vörösiszap-katasztrófában érintett három településen több mint 300 ház vált lakhatatlanná, a családoknak azonnal el kellett hagyniuk otthonukat.

Fotó: Németh András Péter

Négy ember meghalt, három embert még keresnek, 123-an kerültek kórházba a hétfő délelőtt történt kolontári ökológiai katasztrófája nyomán. Egymillió köbméter vörösiszap ömlött ki az ajkai tározóból, több ezer embert, egy 40 négyzetkilométeres területet veszélyeztetve. A kormány Vas megyében is vészhelyzetet rendelt el

– írta 15 évvel ezelőtt a Vaol.

Október 8-án hajnalban pedig már hivatalosan ötre emelkedett a halálos áldozatok száma, miután a veszprémi kórházban belehalt sérüléseibe egy 81 éves férfi, délután pedig megtaláltak két újabb, korábban eltűntként keresett áldozatot. Október 11-én találták meg az utolsó eltűntként nyilvántartott személy holttestét. Október 13-án és november 5-én, egy hónappal a katasztrófa után egy-egy újabb sérült hunyt el a kórházban, velük végül tízre emelkedett a katasztrófa áldozatainak száma.

A legnagyobb pusztítás a tározóhoz közelebb fekvő két települést, Kolontárt és Devecsert érte. Az életveszélyessé váló, vörösiszappal szennyezett házakból csaknem négyszáz embert azonnal ki kellett menekíteni, és további száztíz személy kitelepítéséről kellett haladéktalanul gondoskodni. Több százan veszítették el otthonukat, vagyonukat, megélhetésüket. A károsultak száma meghaladta a kilencszáz főt. Az erősen lúgos, maró hatású ipari hulladék több mint ezer hektár mezőgazdasági területet borított el.

Fotó: MORICZ SIMON

A tragédia másnapján Bakonyi Zoltán, a tározót üzemeltető Mal Zrt. vezérigazgatója azt állította, hogy „a vörösiszap nem veszélyes”, sőt nemes egyszerűséggel ártalmatlan anyagnak nevezte a lúgos zagyot. Az újonnan felálló kormány október 5-én rendkívüli sajtótájékoztatót tartott, ahol Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: nem természeti katasztrófa, hanem emberi mulasztás történt. Pintér Sándor a vezérigazgató szavaira reagálva azt közölte: „Ha a cégvezetés szerint nem veszélyes az anyag, javaslom, hogy fürödjenek meg benne.”

A belügyminiszter bejelentette: vészhelyzetet hirdettek három megyében, lehetővé tették a honvédelmi erők bevonását, Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert felhatalmazták a veszélyhelyzetek elhárítására, és intézkedtek az állati tetemek elszállításáról. A hadsereg két laboratóriumi rendszerben is ellenőrizte a sugárterhelést, és jóval a veszélyes érték alattinak találták. Ugyanezen a napon Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár azonnali hatállyal felfüggesztette a Mal Zrt. termelőtevékenységét, egyúttal utasította a kiömlött mérgező iszap tulajdonosát az ajkai térségben megsérült tározó helyreállítására. 

A tragédia után két nappal elvégezték a hatásterület légi felmérését, nem sokkal később pedig környezetinformatikai rendszert hoztak létre, hogy segítse a kármentésben részt vevők munkáját. Október 9-én reggel – tartva egy újabb vörösiszap-áradattól – elrendelték Kolontár evakuálását, a település közepén négy-öt méter magas védőgátat építettek, hogy megvédjék az addig épen maradt házakat egy esetleges újabb gátszakadástól.

Egy héttel a katasztrófa után a miniszterelnök bejelentette, hogy őrizetbe vették a Mal Zrt. vezérigazgatóját, a vállalatot pedig állami irányítás alá vonják. 

A felelősök keresése a tragédia után azonnal elkezdődött. Eredetileg tizenöt ember, köztük Bakonyi Zoltán, a műszaki és a kereskedelmi igazgató, az üzemvezető, a környezetvédelmi felelős és a diszpécser ellen emeltek vádat halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt 2012 elején, ám négy évvel később a Veszprémi Törvényszék az összes vádlottat felmentette. A határozatot a Győri Ítélőtábla 2017 februárjában hatályon kívül helyezte, két évvel később az új eljárásban első fokon a tizenöt vádlott közül tíz bűnösségét mondta ki, közülük az egykori vezérigazgatót és műszaki vezérigazgató-helyettesét letöltendő, hatot felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, egy pénzbüntetést, egy pedig megrovást kapott.

 A 2019. december 13-án megszületett jogerős ítéletben a Győri Ítélőtábla hét vádlott esetében súlyosította az elsőfokú ítéletet, három vádlottat letöltendő szabadságvesztéssel sújtott. Az egykori cégvezetők felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúrián, amely 2020. novemberében ítéletet hozott: börtönben maradnak a felelősök.

A büntetőper végül 2022. június 13-án az Alkotmánybíróságon zárult le: az alkotmánybírák ugyanis elutasították az elsőrendű vádlott, B. Zoltán, a Mal Zrt. egykori vezérigazgatójának alkotmányjogi panaszát, akit az ítélőtábla korábban négyévi szabadságvesztésre ítélt.

A magyar kormánynak összesen 38 milliárd forintba került a vörösiszap-katasztrófát követő károk helyreállítása, ebből 21 milliárd forintot a környezeti elemek helyreállítása emésztett fel.

Borítókép: Vörösiszap katasztrófa (Fotó: Kurucz Árpád)