Tizenöt éve történt az ország legnagyobb ipari balesete, a vörösiszap-katasztrófa

Napra pontosan tizenöt éve, 2010. október 4-én következett be Magyarország eddigi legsúlyosabb ipari szennyezése, a tíz halálos áldozatot követelő vörösiszap-katasztrófa. Délután 12 óra 25 perckor az Ajka melletti timföldgyár X-es számú zagytározójának gátja átszakadt, és több mint 1,1 millió köbméter maró hatású, erősen lúgos vörösiszap zúdult ki a tározóból. Az árhullám alig néhány perc alatt elérte Kolontárt, majd Devecsert és Somlóvásárhelyt is.

Borítókép: Kurucz Árpád

A belügyminiszter bejelentette: vészhelyzetet hirdettek három megyében, lehetővé tették a honvédelmi erők bevonását, Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert felhatalmazták a veszélyhelyzetek elhárítására, és intézkedtek az állati tetemek elszállításáról. A hadsereg két laboratóriumi rendszerben is ellenőrizte a sugárterhelést, és jóval a veszélyes érték alattinak találták. Ugyanezen a napon Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár azonnali hatállyal felfüggesztette a Mal Zrt. termelőtevékenységét, egyúttal utasította a kiömlött mérgező iszap tulajdonosát az ajkai térségben megsérült tározó helyreállítására. 

A tragédia után két nappal elvégezték a hatásterület légi felmérését, nem sokkal később pedig környezetinformatikai rendszert hoztak létre, hogy segítse a kármentésben részt vevők munkáját. Október 9-én reggel – tartva egy újabb vörösiszap-áradattól – elrendelték Kolontár evakuálását, a település közepén négy-öt méter magas védőgátat építettek, hogy megvédjék az addig épen maradt házakat egy esetleges újabb gátszakadástól.

Egy héttel a katasztrófa után a miniszterelnök bejelentette, hogy őrizetbe vették a Mal Zrt. vezérigazgatóját, a vállalatot pedig állami irányítás alá vonják. 

A felelősök keresése a tragédia után azonnal elkezdődött. Eredetileg tizenöt ember, köztük Bakonyi Zoltán, a műszaki és a kereskedelmi igazgató, az üzemvezető, a környezetvédelmi felelős és a diszpécser ellen emeltek vádat halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt 2012 elején, ám négy évvel később a Veszprémi Törvényszék az összes vádlottat felmentette. A határozatot a Győri Ítélőtábla 2017 februárjában hatályon kívül helyezte, két évvel később az új eljárásban első fokon a tizenöt vádlott közül tíz bűnösségét mondta ki, közülük az egykori vezérigazgatót és műszaki vezérigazgató-helyettesét letöltendő, hatot felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, egy pénzbüntetést, egy pedig megrovást kapott.

 A 2019. december 13-án megszületett jogerős ítéletben a Győri Ítélőtábla hét vádlott esetében súlyosította az elsőfokú ítéletet, három vádlottat letöltendő szabadságvesztéssel sújtott. Az egykori cégvezetők felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúrián, amely 2020. novemberében ítéletet hozott: börtönben maradnak a felelősök.

A büntetőper végül 2022. június 13-án az Alkotmánybíróságon zárult le: az alkotmánybírák ugyanis elutasították az elsőrendű vádlott, B. Zoltán, a Mal Zrt. egykori vezérigazgatójának alkotmányjogi panaszát, akit az ítélőtábla korábban négyévi szabadságvesztésre ítélt.

A magyar kormánynak összesen 38 milliárd forintba került a vörösiszap-katasztrófát követő károk helyreállítása, ebből 21 milliárd forintot a környezeti elemek helyreállítása emésztett fel.

Borítókép: Vörösiszap katasztrófa (Fotó: Kurucz Árpád)