Bár az alaptörvény szerint az év utolsó munkanapján kell alacsonyabbnak lennie az államadósság bruttó hazai termékhez mért arányának az előző év azonos időszakában mértnél, ezt a célt már november első hetében sikerült elérnie a kormánynak. Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) szerint ugyanis ez az arány már november hetedikén alacsonyabb volt a szükséges 79,4 százaléknál. Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese lapunknak arról beszélt, hogy az államadósság GDP-hez mért szintje az új és a korábbi GDP-számítási módszertan szerint is alacsonyabb az elvártnál. A november hetediki adatok szerint a régi módszertannal számolva 79,2, az új uniós metodika szerint pedig 77,2 százalék a bruttó hazai termékhez mért államadósság. Ez 24 181,6 milliárd forintot jelent. A kormány egyébként az év végére 76,9 százalékos GDP-arányos adósságra számít. A kétféle GDP- számítási módszertanra azért van szükség, mert májusban az unió új metódust vezetett be a bruttó hazai termék kiszámításához, ez nagyobb hazai terméket, tehát alacsonyabb adósságarányt eredményez.
Ennek kapcsán Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban arról beszélt, hogy erős forintra lesz szükség ahhoz, hogy év végén teljesüljön az adósságcél. A csökkenés mértékét jól szemlélteti, hogy a Magyar Nemzeti Bank tegnap publikált, szeptember végi adatai szerint még 83 százalék körül alakult az államadósság. Azóta azonban volt egy nagyobb, kétmilliárd eurós törlesztés, amelynek forrásait még az év első felében beszerezte az állam, és az adósság ezen túlmenően is csökkent, így történhetett meg, hogy az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint mindkét GDP-számítási metódus szerint mérséklődött éves szinten az államadósság. A kétmilliárd eurós törlesztéssel az Európai Uniótól 2008 őszén felvett hiteltartozást csökkentette a kormány, ezzel a Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint önmagában 2,1 százalékponttal csökkent a GDP-arányos államadósság. A tárca közleménye szerint a mostani kifizetés után az Európai Unió felé már alig másfél milliárd euró tartozás maradt, amit a hitelmegállapodás szerint 2016-ban kell kifizetni. Az ÁKK által közölt ütemezés szerint ennek az utolsó részletnek a visszafizetése 2016 második negyedévében lesz esedékes.
Az NGM kifejtette, hogy a kifizetés a kormányzati tartalékokat már októberben csökkentette, míg az adósságráta csökkenése az EU elszámolási gyakorlatának megfelelően a november havi adósságmutatóban látszik majd. – A törlesztés tovább csökkenti a devizaarányt, így az adósságállomány árfolyamkockázata is kisebb lett – hangsúlyozza a tárca. A 2015-ös költségvetésben egyébként az szerepel, hogy az év végén 75,4 százalék lesz az államadósság. Ez az elemzők szerint akkor teljesíthető, ha a forint nem tartózkodik majd nagyon gyenge szinten az adott időszakban.
November eleji prognózisában az Európai Bizottság is jelezte, hogy az államadósság fokozatos csökkenésére számít. – Az államháztartás hiánya Magyarországon a következő években végig a háromszázalékos küszöbérték alatt marad, az államadósság pedig 2016-ra 1,7 százalékponttal csökken – állítja az Európai Bizottság.
Államkötvényt is vehet az EKB. Brüsszeli meghallgatásán tegnap Mario Draghi kimondta azt, amit régen várt a piac. Az Európai Központi Bank elnöke a Portfólió.hu szerint jelezte: államkötvények vásárlása is szóba jöhet a nem konvencionális eszközök között. Az euróövezet helyzetéért nem csak a piac aggódik: – Ismét vörösen villognak a vészjelzők a világgazdaságban, az euróövezet pedig a harmadik recesszió szélén „tántorog” – figyelmeztetett David Cameron a The Guardian napilapban közölt írásában. A brit miniszterelnök szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy a globális kilábalás korábbi fő hajtóerejét adó feltörekvő gazdaságok is lassulnak. – A világkereskedelmi tárgyalások lefulladtak, emellett az ebolajárvány, a közel-keleti konfliktus, és „Oroszország illegális ukrajnai akciói is” hozzájárulnak az instabilitás és a bizonytalanság kialakulásához – írta.
