A tárcavezető emellett azt is lényegesnek nevezte, hogy megmaradjon a tagállamok kormányának kompetenciája, mert így lehet a leghatékonyabban szétosztani a pénzt.
Jean-Claude Juncker, az EB elnöke november végén ismertette a befektetésösztönző csomagról szóló tervét, amely szerint a 21 milliárd eurós Európai Stratégiai Befektetési Alap célzott felhasználásával 315 milliárd eurónyi magánbefektetés valósulhatna meg a következő három évben az Európai Unióban, amelyek révén új munkahelyek jönnének létre, és gyorsulna a gazdasági növekedés.
A tagállamok benyújtották az Európai Bizottságnak azokat a projekteket, amelyeket a beruházási csomag részeként szeretnének megvalósítani. Magyarország ötven projektet nyújtott be, elsősorban a közlekedés és az energetika területén – mondta el Varga Mihály.
A miniszter felhívta rá a figyelmet, hogy Európa nem versenyképes: drága az energia és a munkaerő, a beruházások 2007-hez képest 15 százalékkal estek vissza. Hozzátette: Igaz, hogy vannak különbségek Európán belül – Közép-Európa például nagyobb növekedést tud fölmutatni –, de orvosolni kell ezt a helyzetet. Fontos, hogy Európa visszanyerje a versenyképességét, a magyar kormány ezért támogatja ezt a csomagot – közölte.
Varga Mihály elmondta, hogy a keddi pénzügyminiszteri tanácskozáson főleg arról folyt a vita, hogy lesz-e elegendő magánforrás, banki hitel a Juncker-csomaghoz. A hitelek elengedhetetlenek a beruházásokhoz, ezért olyan beruházásokat kell kiválasztaniuk az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EIB) szakértőinek a tagállamok által benyújtott projektekből, amelyek magánberuházásként is megállnának a lábukon, vagyis megtérülnek – mondta a tárcavezető.
A politikus hangsúlyozta, lényeges az is, hogy milyen döntési mechanizmus alapján osztják szét a rendelkezésre álló forrásokat; a gazdasági, és ne a politikai szempontok legyenek elsődlegesek. A Juncker-csomag szerepel az EU-tagállamok állam- és kormányfőinek december 18–19-ai brüsszeli csúcstalálkozójának napirendjén.
