A Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy az európai uniós forrásból egyebek között idegenforgalmi attrakciókat hozhatnak létre, szállás- és vendéglátóhelyek épülhetnek, vállalkozások jöhetnek létre és már meglévők erősödhetnek meg, valamint közös turisztikai rendezvények szerveződhetnek. Hozzátette: a megvalósítást, továbbá a határokon átnyúló turizmus közös marketingjének és egységes szolgáltatásának kialakítását segíti a Kárpátok egyezmény is, amelyet 2003-ban írtak alá a Kárpátok eurórégióhoz tartozó közép- és kelet-európai országok.
Ruszinkó Ádám arról is beszélt, hogy a magyar idegenforgalomban idén tovább nőtt a kelet-európai országokból érkező turisták száma. A toplistán Németország, Ausztria, Oroszország és Nagy-Britannia mögé felzárkózott Lengyelország és Csehország, s egyre több vendég érkezik Szlovákiából, Romániából és Ukrajnából. Kitért arra is, hogy az idei év első tíz hónapjában tíz százalékkal nőtt a külföldi vendégeknek köszönhetően a hazai szállodák díjbevétele. Megjegyezte, hogy a belföldi vendégforgalom 12, míg a díjbevétel 24 százalékkal emelkedett.
Katona Ilona, a Magyar Turizmus Zrt. marketingigazgatója arról tájékoztatott, hogy az Észak-alföldi régióban a vendégéjszakák száma 8,3 százalékkal nőtt, a szálláshelyeken 1,6 millió külföldi turista fordult meg. A belföldi vendégforgalom 9,3 százalékkal emelkedett, és ebben nincsenek benne a falusi turizmus adatai.
A régió forgalmából Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 17 százalékkal részesedett október végéig. A városok között Hajdúszoboszló vezet Debrecen előtt, utána Nyíregyháza következik, amely Sóstógyógyfürdő nemzeti gyógyhellyé nyilvánítása óta feltörekvő idegenforgalmi helynek számít.
Seszták Oszkár, a szabolcsi önkormányzati közgyűlés fidesz–KDNP-s elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: a térségi helyhatóság a romániai Szatmár Megyei Tanáccsal és a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségével 400 ezer eurós, vagyis mintegy 120 millió forint összegű pályázati támogatást nyert a határon átnyúló együttműködési program keretében a turizmus fejlesztésére.
A Turisztikai örökség Kis-Európában elnevezésű projekt a magyar–román–ukrán határ mentén az épített és a szellemi örökség értékeit fogja össze 2015 végéig, teszi versenyképessé és ismerteti majd meg a turistákkal. Erősítik a szolgáltatók együttműködését is: örökségturisztikai klasztert hoznak létre számukra. A térség turisztikai termékeit és szolgáltatásait komplex módon, egységben kínálhatják majd, s tehetik vonzóvá a határ menti településeket mindhárom érintett országban.
