Az új iPhone 17-es sorozat vágykeltő darabja a Magyarországon két hete árusított, szupervékony, az Apple szóhasználatával élve, „varázslatos” iPhone Air. Ezzel a készülékkel az Apple beleállt a 2025-ös főáramlatba, amelyben egyre több mobil egyre vékonyabb: ilyen a Samsung Galaxy S25 Edge vagy a Honor Magic V5 is.

Az Air vastagsága (vékonysága) nagyjából hét hitelkártyányi. Ez 24 grammal kisebb súlyt jelent az iPhone 16-oshoz képest, ami kézben tartva, érzetre holmi grammoknál sokkal többet jelent, mivel nagy, 6,5 hüvelykes a képernyője és mégis pillekönnyű. És ez az egyetlen idei iPhone, amelyiknél titánt használnak a keret tartósságának növelése érdekében. Az előlapján ott az új Ceramic Shield 2, ami a gyártó szerint háromszor jobban áll ellen a karcolásnak és négyszer jobb az ütésvédelme. A hátlap maradt Ceramic Shield üvegkeverék.
Az Apple legvékonyabb iPhone-ja nem más, mint a gyártó legújabb próbálkozása egy, a szokványtól eltérő okostelefon iránt – korábban Mini, meg Plus változatokkal léptek ki a szokványból.
Miért szeretjük? És miért nem?
Vitathatatlan, hogy az iPhone Air a mérnöki munka csodája. A 10 forint híján 500 ezerről induló árú okostelefont fogni olyan, mintha egy üveglapot tartanánk a kezünkben. Ennek megfelelően csúszós is, az embernek az a benyomása, hogy egy kissé vigyázatlan mozdulattal bármikor el lehet ejteni.
Tulajdonképpen tiszta hasznon, hogy gyöngécske akkumulátora miatt célszerű rögtön venni hozzá egy MagSafe akkumulátort (tíz forint híján 45 ezer Ft) és egy tokot (tíz forint híján 24 ezer Ft) és így már lesz elegendő súlya ahhoz, hogy egyáltalán érezzük.
Ehhez képest eddig nemigen számoltak be sérülésről: a titánkeret, az ütésálló előlap szépen védheti a kütyüt.
De mi a helyzet a hajlíthatósággal? Felvetődnek a régi „Bendgate” aggodalmak, hogy túl könnyen torzulhat, elvesztheti a formáját.
A „Bendgate aggodalmak” az iPhone 6 Plus 2014-es megjelenése után kirobbant botrányra utalnak. Az Apple akkori vékony, alumíniumházas telefonja könnyen elhajlott. Tartós deformálódásához már az is elég volt, hogy szűk nadrágzsebben hordják, és a felhasználó leüljön. És a deformáció nem csak esztétikai hiba volt: a készülék alaplapján lévő érintésvezérlő csip idővel elmozdult a helyéről, s akár működésképtelen lett az érintőképernyő.
Szerencsére az eddigi tartóssági és hajlíthatósági teszteket az Air sikeresen teljesítette. Alább a Gupta Information Systems kínzásában látható: