Az első három negyedévben a kereskedelmi többlet 6,121 milliárd eurót tett ki, ami alig 153 millióval marad el a tavalyi egész éves 6,274 milliárd eurótól. A kivitel 7,2, a behozatal 5,9 százalékkal nőtt a múlt év első kilenc hónapjával összehasonlítva.
Szeptemberben a kivitel értéke 8,2 milliárd eurót (2561 milliárd forintot), a behozatalé 7,386 milliárd eurót (2306 milliárd forintot) tett ki.
A kivitel 80, a behozatal 76 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolította le Magyarország.
Január–szeptemberben a kivitel értéke 67,586 milliárd euró (20 874 milliárd forint), a behozatalé 61,465 milliárd euró (18 980 milliárd forint) volt.
A külkereskedelmi mérleg többlete 1,084 milliárd euróval nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
A belső kereslet élénkülésével magyarázták a szeptemberi, az egy évvel korábbihoz képest 8,2 százalékkal több, 7,386 milliárd eurós importot az MTI által megkérdezett szakértők, akik a Központi Statisztikai Hivatal hétfőn megjelent szeptemberi külkereskedelmi adatira reagáltak.
Balatoni András, az ING vezető elemzője és Ürmössy Gergely, az Erste makroelemzője egyaránt a lakossági fogyasztás növekedésével együtt járó jelenségnek tartja az import gyors növekedését, miután a fogyasztási cikkek behozatala generálja azt.
Eddig az olcsó olajár kompenzálta a fogyasztási cikkek importjának a növekedéséből adódó külkereskedelmi egyenleg romlást, ezért lehetett olyan magas – 814 millió euró – a kereskedelmi többlet. A 12 havi gördülő átlag többlete 7,6 milliárd eurót tesz ki, az egész éves várakozás 7,5 milliárd euró – magyarázta Balatoni András.
Ürmössy Gergely elmondta: az év hátralévő részét a fogyasztásicikk-behozatal miatt importtöbblet jellemezi majd, sőt a jövő évet is.
Az elemző megjegyezte, hogy ha a jövőben a külkereskedelmi többlet nem növekszik – vagy éppen stagnál – az arra utal majd, hogy egészségesebb szerkezetű lett a magyar gazdaság, mivel kevésbé függ a növekedése az importtól.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-hez eljuttatott véleményében kifejti: az év hátralevő részében az alacsony olajárak miatt tovább javulhat a külkereskedelmi egyenleg, így a többlet elérheti a 7,9 milliárd eurót a tavalyi 6,274 milliárd után. A kivitelre ugyan kockázatot jelenthet a kínai és más feltörekvő gazdaságok lassulása, ezt azonban ellensúlyozhatja a számunkra lényegesebb európai gazdaságok némi élénkülése.
