Mind többen moshatják nem adójogtiszta státusú jövedelmüket a stabilitási megtakarítási számlának nevezett és immár állandósított adóamnesztia segítségével Magyarországon. Karagich István, a BloChamps Pénzügyi Tanácsadó Kft. ügyvezetője lapunknak elmondta: bár egyre népszerűbb a számla, az elmúlt időszakhoz képest kisebb összegű befizetések várhatók, vagyis többen, de kevesebbet fizetnek majd be a kontókra. A stabilitás megtakarítási számla (SMSZ) lényege, hogy ha egy magánszemély legalább ötmillió forintot elhelyez ezen a speciális kontón, akkor húsz, de egy év után már csak tíz százalék adó megfizetése mellett legalizálhatja korábban be nem vallott jövedelmét. Ez a szabály július óta érvényes, korábban legalább négy évig kellett a számlán tartani a pénzt ahhoz, hogy hasonlóan kedvező adókulcs mellett lehessen teljesen legalizálni a pénzt.
– A nyári jogszabály-módosítás a gyakorlatban azt jelenti, hogy jóval alacsonyabb adókulccsal veheti ki a pénzét az az ügyfél, aki a jövedelmét éveken át eltitkolta vagy frissen megkereste, ám nem adózott utána, mint az, aki a legális megtakarítási formák egyikében tartotta – mondta Karagich István. A privátbanki szakértő szerint ebben a formában az SMSZ-program már alig mutatja az adóamnesztiák jellegzetességeit. Az elmúlt két év alapján ugyanis úgy tűnik, hogy a kormány hosszú távon számít az SMSZ-re, vagyis ezzel a konstrukció a magyar adórendszer része lesz, szemben az adóamnesztiák ideiglenes és határidőkhöz kötött rendszerével. – Ezt morálisan nehezen magyarázható, ráadásul halálos elegyű kombinációnak érzem, mivel olyan kiskaput nyit az állam, amely a rendkívül magas áfa jellemezte adókörnyezetben a kiterjedt szürkegazdaság számára kiszámítható menekülőutat kínál – mondta Karagich István.
A szakértő szerint a stabilitás megtakarítási számla azt sugallhatja a magánszemélyeknek, hogy érdemes néhány évig adót csalva bevételeiket összegyűjteni, majd a szürkén szerzett jövedelmet elhelyezni a speciális számlán, és gyorsan tisztára mosni. – A 27 százalékos áfa és az élőmunkát terhelő 50 százalékos magyar adóék mellett elképzelhető, hogy sokan inkább zsebbe kérik a munkáért járó összeget, majd a megtakarítási számlán egy év után legalizálják – mondta Karagich. Az SMSZ nyolc magyarországi pénzintézetnél – OTP, FHB, UniCredit, Raiffeisen, MKB, Erste, Gránit és K&H Bank – vehető igénybe, a bankoknak van ugyan adatszolgáltatási kötelezettségük, ám ez a számlatulajdonos azonosítása nélkül történik.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint az idei harmadik negyedévben 169 ilyen számlát nyitottak, amelyre 11,2 milliárd forintot fizettek be a bűnbánó adócsalók. Ezzel idáig összesen 984 SMSZ-t nyitottak, amelyeken 61,9 milliárd forintnyi, korábban be nem vallott jövedelem landolt. Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, az első negyedévben 107, míg a másodikban 98 számlanyitás történt, amelyekre 7,3, illetve 5,6 milliárd forintot utaltak haza feltehetőleg olyan országokból, amelyek adóparadicsomként vannak nyilvántartva. Karagich szerint bár az utolsó negyedévben – a nyári jogszabály-módosítás hatására – megugrott a számlanyitások száma, az smsz jövője attól függ, hogy a belföldi szereplők elkezdenek-e élni a konstrukció adóelőnyével.
A statisztikákból az látszik, hogy egyre csökken vagy stagnál a számlákon elhelyezett összeg átlaga. A privátbanki szakértő szerint aki már haza akarta hozni külföldről a pénzét, azok többsége már megtette, és általában nagyobb összeggel nyitott számlát, míg a belföldi szereplőket kisebb befizetések jellemzik. – Arra számítok, hogy a trend folytatódik, vagyis a belföldi szereplők körében egyre népszerűbb lesz az SMSZ – mondta Karagich István. A NAV adatai szerint az első negyedévben 65, a másodikban 60, míg a harmadik negyedévben 54 millió forint volt a számlákra átlagosan befizetett összeg. Karagich szerint semmi garancia nincs arra a jogszabályváltozáskor elhangzott kormányzati indoklásra, hogy a tisztára mosott pénzek a nemzetgazdaságban maradnak, a jövedelmek nagy része, adóigazolással, ismét külföldre távozhat.
