Komoly rendszerszintű problémát okozhat a magyar adórendszerben az adócsalás legalizálását megkönnyítő jogszabály-módosítás. Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a jövő évi költségvetést megalapozó javaslatcsomagban nyújtotta be az Országgyűlésnek azt a törvénymódosítást, ami olcsóbbá és gyorsabbá tenné az adócsalásból származó jövedelmek „tisztára mosását”.
A javaslat értelmében az a magánszemély, aki stabilitás megtakarítási számlát (SMSZ) nyit, már egy év után 10 százalék adó megfizetésével legalizálhatja kétes eredetű jövedelmeit. (Amennyiben az első évben nyúlna hozzá a pénzhez, a javaslat értelmében 20 százalék adót kellene fizetnie.) Ha a parlament elfogadja a jogszabályt, már július 1-jétől alkalmazni lehetne az új számlanyitások esetében.
Szakértők szerint az államilag legalizált és lényegében állandósított adóamnesztiával az a gond, hogy a szürkegazdaságnak nyújt kiszámítható „menekülő utat”. – Kétségkívül rossz üzenet azoknak, akik tisztességesen, a jogszabályoknak és előírásoknak megfelelően adóznak – mondta a tervezett intézkedésről Karagich István, a privát banki piacot monitorozó Blochamps Capital ügyvezető igazgatója.
A szakértő szerint az unióban Magyarországon a legnagyobb, 27 százalék az áfa mértéke, ami egyébként is sok vállalkozót késztet adóelkerülésre. – Az SMSZ-számlanyitásokkal kapcsolatos egyszerűsítés ebben a formában a gazdaság kifehérítésével összefüggő kormányzati törekvések ellen hat – mondta Karagich István.
Szerinte míg a korábbi adóamnesztiák, illetve a 2013 óta létező SMSZ-konstrukció első két éve a külföldre vándorolt adózatlan jövedelmek hazacsábítására szolgáltak, addig a legújabb módosítások a Magyarországon tevékenykedő mikro-, kis- és közepes vállalatoknak is nyújthatnak ebben a formában – a legális adórendszerrel szemben – vonzó alternatívát.
Karagich István szerint költségvetési szempontból sem ideális az új SMSZ szerkezete, az évi 5–50 millió forint nyereséget termelő cégek tulajdonosainak ezek után sajnos jobban megéri egy évre elhelyezni egy stabilitási számlán a jövedelmüket, majd tíz százalékot anonim módon befizetni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), mint a hazai áfa, személyi jövedelemadó és egyéb illetékek teljes körű megfizetése mellett esetleges jövedelmeiket legális csatornákba terelni.
A törvényjavaslat indoklása szerint a változtatásra azért van szükség, hogy a többnyire adóparadicsomokból hazautalt jövedelmeket minél előbb „bekapcsolják a gazdaság vérkeringésébe”. Ugyanakkor az új szerkezetre már nem jellemzők a nemzetközi adóamnesztiák jellegzetességei, jelen formájában nem is a külföldről hazahozni kívánt, sokkal inkább a hazai szürke zóna pénzeit érintheti. A törvényjavaslat ráadásul a lekötési idő előírás lerövidítése miatt „vagyonelem-átszállóként” is funkcionálhat, így nincs garancia arra, hogy ezek az összegek valóban a magyar gazdaságban maradnak lekötve.
Karagich szerint így kinyílhat egy újabb kapu, s az egy év után a tíz százalék adó megfizetését követően legalizált vagyonok egy része külföldre távozhat. Az adóamnesztiát lehetővé tevő eredeti SMSZ-szolgáltatás lényege, hogy a magánszemélyek által elhelyezett legkevesebb ötmillió forint származását és a közteher fizetését nem firtatja az adóhatóság, ha meghatározott feltételekkel öt évre államkötvénybe fektetik azt a pénzt.
A programban önkéntes alapon vehetnek részt a hazai bankok, amelyeknek van ugyan adatszolgáltatási kötelezettségük, ám ez a számlatulajdonos azonosítása nélkül történik. A megtakarítási számla jelenlegi formájában a következőképpen adózik: ha valaki az első három évben kiveszi a pénzét a számláról, az összeg kétszerese adózik tizenhat százalékkal, a negyedik év előtt a kivett pénz száz, az ötödik esztendő előtt ötven százaléka adózik ugyanekkora kulccsal, az ötödik évtől pedig az összeg adómentessé válik. Lapunk megkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot is, amely másfél hét alatt sem válaszolt a kérdéseinkre.
