A kutatók szerint az amerikai részvénypiac jóval nagyobb hatással van a nemzetközi piacokra, mint amennyire a külföldi tőzsdék a harminc legfontosabb amerikai vállalat tőzsdei állapotát mutató Dow Jones ipari átlagra, illetve az S&P 500 Indexre. Az amerikai dollár továbbra is a világ legfontosabb tartalékvalutája, hiszen a tartalékok 62 százaléka továbbra is amerikai devizában van. Sőt, az amerikai katonai kiadások magasabbak, mint a sorban következő kilenc országé együttvéve.
Ha ez a forgatókönyv a jövőben is fennmarad, akkor a kutatók szerint arra számíthatunk, hogy a nemzetközi kereskedelem szerepe tovább növekszik, még erősebbek lesznek a döntően nyugati multinacionális cégek, a demokráciák száma nőni fog, és a bevándorlási szabályok is nyitottabbak lesznek.
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a globalizáció a jövőben nem fog viszonylag ellenőrizetlenül terjeszkedni, de az összeomlás ideje sem jött el. A világ ugyanis egyre inkább többpólusúvá válik, és a régiók megerősödnek. Ma az olyan regionális kereskedelmi megállapodások idejét éljük, mint a Csendes-óceáni Partnerség (TPP) és a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP), miközben a globális kereskedelmi tárgyalások nagyrészt megrekedtek.
Emellett a Kína által alapított Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank már kihívást jelent a Világbank hegemóniájára, az Európai Központi Bank stabilizációs intézkedései pedig azt mutatják, hogy a globális gazdasági és pénzügyi hatalom egyre inkább szétterjed.
Mindennek alapján a CSRI kutatói úgy látják, hogy az átrendeződés már el is kezdődött, így a jövőben a világnak már három fő központja lesz: Ázsia, Európa, valamint az Egyesült Államok. Továbbá azt valószínűsítik, hogy több regionális intézmény lesz a jövőben, a régiókon túlterjedő migráció pedig egyre inkább csak a régiókon belül lesz jellemző.
