TTIP: győzött a multilobbi Brüsszelben

Új nevet kap, de lényegében változatlan marad a multik és a szuverén államok közötti vitarendezési eljárás.

Szabó Anna
2015. 09. 21. 6:18
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A most bemutatott javaslatban a szabad kereskedelmi partnerrel közösen kinevezett bírák ítélkeznének, és a rendszer elsőfokú és fellebbviteli bíróságokból állna, a fellebbezés a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) mintájára működne. A Magyar Természetvédők Szövetsége arra is felhívja a figyelmet, hogy egy múlt heti varsói fórumon Cecilia Malmström, az unió kereskedelmi biztosa véletlenül elszólta magát – „mostantól a régi ISDS-t úgy hívjuk, hogy..." –, vagyis tényleg csupán a multiknak kedvező, sokat támadott ISDS átnevezéséről szól az új javaslatuk.

A vitarendezés másik sarkalatos pontja, hogy a multiknak kivételezett jogokat adó ISDS-t a bizottság továbbra is érintetlenül hagyja az EU és Kanada közötti szabad kereskedelmi egyezményben, vagyis az eddigi offshore bíróságok ugyanúgy ítélkezhetnek egy vállalat és egy állam közötti perben. Ennek különösen nagy a jelentősége, hiszen a transznacionális nagyvállalatok azonnal bekerülnek a számukra kedvező ISDS rendszerébe, amint Kanadában alapítanak egy leányvállalatot, vagy már van is ilyenjük. Ezt az egyezményt már tavaly lezárták, a ratifikálása maradt hátra.

A természetvédők arra is emlékeztetnek, hogy az ISDS-féle vitarendezés nagyon sok kritikát kapott az elmúlt két év során, ezért tavaly az Európai Bizottság arra kényszerült, hogy felfüggessze a transzatlanti tárgyalások befektetésvédelmi fejezetének tárgyalását, és társadalmi konzultációt is hirdetett az ügyben. A társadalmi konzultáció során – eddig példa nélkül álló módon – mintegy 145 ezer európai polgár mondott véleményt, és 97 százalékuk egyértelműen nemet mondott az ISDS-re. A Magyar Természetvédő Szövetsége álláspontja szerint „Brüsszel továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az EU-polgárok véleménye ellenére különleges előjogot biztosítsanak a multinacionális cégeknek, akik akár hazánkat is beperelhetik a génmódosított kukorica termesztési tilalma miatt. Hasonlóképpen a Gabriel Resources kanadai befektető cég négymilliárd dolláros kártérítési perrel akarja kikényszeríteni a román kormánytól a cianidos technológiájú verespataki aranybánya-beruházás engedélyezését."

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.