Karácsony tájékán megtörtént az, amire a második legnagyobb kárt okozó brókerbotrány károsultjai több mint kilenc hónapig vártak: a felszámoló lezárta a Buda-Cash vagyonvizsgálatát. Mégsem felhőtlen az öröm a károsultak körében. Amíg néhány hete még azon háborogtak, hogy a felszámoló a regényét reklámozta ahelyett, hogy a Buda-Cash ügyeit intézte volna, a napokban arról váltottak szót közösségi csoportjukban, hogy a felszámolás során egyes értékpapírokból jóval kevesebbet – a Magyar Telekom-részvényeknél például a kiadási arány csak 1,43 százalék – találtak, mint amennyire számítottak, s így kevesebbet is kapnak vissza. (A jogszabály értelmében ugyanis ha egy értékpapírból hiány mutatkozik, akkor a megtalált mennyiséget kell arányosan szétosztani a károsultak között.) Van olyan egykori ügyfél, aki szerint azzal a mennyiséggel, amennyit például a Magyar Telekom-, a Mol- és az OTP-papírok közül találtak a felszámolók, lehetetlen lett volna működtetni a céget. Mások szerint a bedőlés előtti héten ezen értékpapíroknak az értékesítéséből fedezték a más (talán állami) számlákon – a svájcifrank-árfolyam euróhoz kötésének megszüntetése miatt – keletkezett hiányt.
De akad olyan felháborodott károsult is, aki azzal magyarázza a hiányzó értékpapírok magas számát, illetve azt feltételezi, hogy a felszámolás ideje alatt egyes, „fontosabb” befektetői körök titokban mégiscsak megkapták a pénzüket, ezért szorulnak háttérbe a kisemberek.
Többen arra hívják föl a figyelmet: hacsak el nem tüntették, minden pénzügyi műveletnek nyoma kell hogy legyen, s így nagyon egyszerűen ellenőrizhető, pontosan mi is történt a befizetett összegekkel, illetve az értékpapírokkal, hova kerültek azok, azaz kinél kellene keresni az eltűnt vagyont. Éppen ezért egyesek gyanúsnak találják, hogy a felszámoló nem engedi megalakulni a hitelezői választmányt, amely betekinthetne az egykori brókercégnél zajlott folyamatokba. Egészen más gondjuk van azoknak, akiknek készpénzük, részvényük ragadt be – a Buda-Cash közvetítésével – a dán Saxo banknál. Ezekhez sem ők, sem a felszámoló nem juthat hozzá, mert – a hozzászóló szerint – azokat jogtalanul visszatartja a Saxo bank. Egyes vélemények szerint erre azért kerülhet sor, mert a Buda-Cashnek egyéb tartozásai is voltak a külföldi pénzintézet felé, amelyeket nem tudott kifizetni, s ennek fejében tartják vissza a pénzt, illetve az értékpapírokat.
Bárhogy is vélekednek a kárt szenvedettek, az mindenesetre eredmény, hogy – ha lassan is, de – végül elkészült a vagyonfelmérés. Ez egyben azt is jelenti, hogy megindulhat a fellelt vagyon kiadása, illetve a hiányzó értékpapírok fejében elkezdheti a kártalanítást a Befektetővédelmi Alap. Kérdés, ez mennyire elégíti ki a kárt szenvedetteket, s hogy ők terveznek-e egyéb jogi lépéseket, ahogy azt néhányan fölvetették az érdekvédelmi csoportban. Annál is inkább aktuális lehet az ügy jogi útra terelése, mert már a Quaestor-kártalanításról szóló törvény újrafogalmazásakor is hoppon maradtak a Buda-Cash ügyfelei.
Pedig sokan abban reménykedtek, hogy az Alkotmánybíróság által a törvényhozásnak visszadobott jogszabály újraalkotásakor rájuk is kiterjesztik a jogszabály hatáskörét. (A testület december elején született döntésében többek között arról határozott, hogy túlságosan szűken határozták meg a törvényben a kártalanítandók körét, ezért a jogszabály ezen szakasza alkotmányellenes.) Az ismételten a parlament elé terjesztett jogszabálytervezetből azonban megint csak kimaradtak az egykori Buda-Cash-ügyfelek. Akkor a brókerbotrány károsultjainak képviselői úgy nyilatkoztak, nem adják fel: azon gondolkodnak, hogy ismét alkotmányossági panaszt tesznek az ügyben.
Biztató lehet számukra, hogy nincsenek egyedül a problémájukkal, hiszen a Quaestor-károsultak egy része is kikerült az új törvény hatálya alól, ezért ők is ellenlépésekre készülnek. A lapunknak korábban nyilatkozó Kálmán-Pikó István arról beszélt, hogy a Quaestor Értékpapír Zrt. ügyfelei kiestek a kártalanításra jogosultak köréből, ráadásul a korábbi tízszázalékos önrész helyett 11 százalékkal kell számolniuk. Mindezek alapján azt fontolgatják, hogy akár az elégtelen felügyeletért felelős szervet – az egykori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jogutódját, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti részlegét –, illetve végső soron az államot is perbe foghatják törvényi kötelezettségük elmulasztása miatt.
