Ha az atomenergia szóba jön, azzal párhuzamosan azonnal a biztonsági kockázatok is felmerülnek, különösen a kis teljesítményű reaktorok célcsoportját jelentő, ám nem éppen stabilitásukról híres afrikai és ázsiai országok esetében. Horváth Ákos szerint azonban ezek az aggályok nem feltétlenül helytállók. – A kis teljesítmény lehetővé teszi, hogy a kisreaktorok üzemanyagát ritkán kelljen cserélni, sőt, esetleg ugyanaz az üzemanyag kiszolgálja a reaktor működését annak teljes élettartama alatt. Ez nagymértékben egyszerűsíti a működését, és teljesen vagy majdnem teljes mértékben kizárja a nukleáris üzemanyag illetéktelen, nem békés célú felhasználását. Természetesen a kis reaktorokban lévő radioaktivitás jóval kisebb, mint a nagy reaktorokban, de ennek kiszabadulását ugyanolyan szabályok teszik igen kis kockázatúvá, mint egyébként – mutatott rá a kutató.
Abban Horváth Ákos is egyetértett az iráni alelnökkel, hogy a kisreaktorok létrehozása technikailag teljes mértékben lehetséges, a kérdést inkább a gazdasági problémákban látta. – Egyrészt egyáltalán nem biztos, hogy a kisreaktorok által nyújtott megoldás az adott cél érdekében a leggazdaságosabb, másfelől bármilyen technológia kifejlesztése akkor lehet gazdaságos, ha a leendő termékre kellő számú fizetőképes megrendelés várható. Természetesen a kockázatot megnöveli a politikai bizonytalanság, mivel a nukleáris technológia exportját a kormányzatok szigorúan ellenőrzik, és nyilván nem teszik lehetővé az exportot biztonsági kockázatot jelentő országokba – vélekedett.
Az egyelőre tehát bizonytalan, hogy a kisreaktorok mekkora üzletet jelenthetnének, a lehetőség mindenesetre adott. Az MTA tájékoztatása szerint Szálehi felvetése nyomán a konkrét együttműködés területei még csak most körvonalazódnak, és a budapesti iráni nagykövetség is a kapcsolatfelvétel első lépéseiről tudott beszámolni. A leginkább érintett Energiatudományi Kutatóközpont főigazgatója mindenesetre azt leszögezte, hogy a magyar szerepvállalás nem terjedhet ki a nukleáris technika exportjára, ugyanis nem léteznek olyan magyar vállalatok, amelyek szenzitív nukleáris technikai berendezéseket gyártanának. – Ugyanakkor olyan tanulmányok elkészítésében biztosan részt tudnánk venni, melyek az adott ország konkrét problémájának megoldására javasolják vagy éppenséggel nem javasolják kis reaktorok alkalmazását. Ugyancsak lehetséges szakemberek képzése, elsősorban a nukleáris biztonság terén, akik azután tudásukat ezen a területen használhatják – tette hozzá Horváth Ákos.
