Korlátoznák a külföldi vásárlókat

Nem hivatalos adatok szerint a romániai földek negyven százaléka nincs már nemzeti tulajdonban.

Várhatóan a napokban bocsátja vitára a bukaresti kormány azt a törvénymódosító javaslatot, amely szigorú feltételekhez kötné a külföldiek földvásárlását. A Dacian Ciolos, az Európai Bizottság volt mezőgazdasági biztosa vezette szakértői kabinet azután szánta el magát a lépésre, hogy hatalmas nyomás nehezedik rá a romániai gazdák részéről, miután a külföldiek hektárszámra vásárolják fel a termőföldet az országban. Belföldi termelők és gazdaegyesületek már régóta sürgetik a román hatóságokat, hogy valamilyen formában hosszabbítsák meg a külföldiek földvásárlásának 2014-ben lejárt tilalmát. Románia 2007-es csatlakozásakor hétéves moratóriumban állapodott meg az Európai Unióval a külföldi magánszemélyek termőföldszerzése kapcsán, és ezt a megállapodást nem sikerült újratárgyalnia.

Mivel az országban a földpiac liberalizációja előtt is birtokolhattak termőföldet a külföldiek az ott bejegyzett cégeiken keresztül, a romániai földek már korábban is kapósak voltak jó minőségük és a nyugat-európaiakhoz viszonyított alacsony áruk miatt. Olyannyira, hogy két évvel ezelőtti hivatalos adatok szerint az ország kilencmillió hektárra rúgó megművelt mezőgazdasági területeinek közel tíz százaléka külföldiek által alapított cégekhez került vásárlás vagy koncessziós szerződés révén. A moratórium lejárta után Románia szigorított a földvásárlás feltételein, így 2014-től az adott földterület bérlőit, a településen élő 40 év alatti földműveseket, a szomszédos parcellák tulajdonosait és az államot is elővásárlási joggal ruházták fel. Ezzel azonban nem sikerült megálljt parancsolni a külföldiek masszív földszerzésének. Az amszterdami Transnational Institute tavalyi, az Európai Parlament mezőgazdasági szakbizottságának készített tanulmánya arról tanúskodik, hogy Románia az EU-ban első helyen áll a külföldiek által birtokolt földterület nagysága tekintetében. A jelentés szerint az ország termőföldjének immár mintegy negyven százaléka került idegenek kezére, ezek tíz százaléka pedig nem uniós állampolgár, hanem többnyire közel-keleti, elsősorban arab befektető. Szakértők szerint a nem hivatalos jelentés egyáltalán nem jár messze a valóságtól, a Kárpátokon túli, rendkívül foghíjas kataszteri nyilvántartás jellemezte romániai megyékben ugyanis a külföldiek jelentős része zsebszerződéssel vásárolt földet, amelyet csupán a moratórium eltörlése után írt át a saját nevére.

Mindezek után nemcsak a Ciolos-kormány, hanem a liberális törvényhozók is önálló módosító indítványt dolgoztak ki a földvásárlás szigorítása céljából. Az új tulajdonosnak például az adásvétel megkötése után legfeljebb hat hónapon belül mezőgazdasági tevékenységet kell folytatnia a termőföldön, nem végezhet gazdasági tevékenységet adóparadicsomban, nem lehet adóssága egyetlen ország pénzügyi hatóságánál sem. Cégek esetében kötelező módon társulniuk kellene román társaságokkal, és alkalmazottaik kilencven százalékát pedig romániai munkaerőből kellene toborozniuk. Daniel Gheorghe parlamenti képviselő úgy véli: ezek a feltételek elriasztanák a külföldi telekspekulánsokat és azokat a befektetőket, akik többnyire a származási országuk nyújtotta állami támogatások megszerzése érdekében vásárolnak Romániában földet, amelyet azonban parlagon hagynak.