Magyar céggel nem érdemes kalapozni

Bárki megcsinálhatja a szerencséjét, de kőkemény munka kell hozzá. Meg egy kis trükk – főleg nekünk.

Veczán Zoltán
2016. 05. 18. 12:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem könnyű egy közösségi finanszírozási kampányt megcsinálni. Ilyenkor ugyanis az ember kizárólag az ötletét árulja: nincs semmi más a kezében, csak egy hosszú időn át fejlesztett prototípus. Erről készít egy bemutatóvideót, azt felteszi valamelyik nagy crowdfunding oldalra, ahol ideális esetben összegyűlik a célnak megfelelő mennyiségű dollár, a termék elkészül, mindenki boldog. Ez azonban csak az esetek egy százaléka, és nagyon rögös út vezet idáig – mondta Turcsán Tamás innovációs és startuptanácsadó.

Ráadásul a magyaroknak eleve nehezített a pálya,

a Kickstarter szabályai szerint ugyanis innen sokáig nem is volt indítható projekt, az adományozók pedig jellemzően amúgy sem tudják, hogy a magyart eszik-e vagy isszák. Az oldalon túlnyomórészt amerikaiak adakoznak, akik – érthető és el nem ítélhető módon – amerikaiakat szeretnek támogatni.

Amerikában a legutóbbi hitelválság alatt találták ki a közösségi finanszírozási modellt, ahol nem nagybefektetők, hanem a közösség adja össze a pénzt a projektek megvalósulásához. 2012-ben már 450 hasonló platform létezett, a két legismertebb, a Kickstarter és az Indiegogo ma már dollármilliárdokat forgat évente. Az előbbin több forrás érhető el, utóbbinál viszont akkor is elvihető az összegyűlt pénz, ha az nem érte el a kitűzött célt.

Az Indiegogót már többen használják Európában, de ezen a platformon is édeskevés, ha az ember annyival tud kiállni, hogy „itt vagyok, magyar vagyok, fedezz fel!”. A startupvilágban Kelet-Európa amolyan fehér folt, a befektetők nem nagyon tudnak mit kezdeni vele. Egyszóval magyarként megjelenni ezeken a platformokon eleve nem szerencsés, érdemes amerikai vagy brit céget indítani hozzá.

Így tett a GoPro kamerákhoz kifejlesztett speciális állványt, a Sybrillót megtervező Mankovics Dávid és csapata, akik kaliforniai céget jegyeztek be, sőt a Mankovicsot is Mancóra „amerikaiasították”. Ők a Kickstarteren mindössze 65 óra alatt érték el a kitűzött 50 ezer dolláros (14 millió forintos) célt, amellyel a legsikeresebb magyar felhasználók közé kerültek.

Egy másik, már sikeresen befejezett projektet, a gyűrűbe épített digitális órát megálmodó magyar csapat, a Somos Sándor vezette Ring Clock pedig brit céget indított, hogy onnan szedjen össze 380 ezer dollárnyi adományt az Indiegogón. Ezzel az összeggel a legsikeresebb magyar kezdeményezésű projektnek számít, míg egy amerikainál egyáltalán nem elérhetetlen az egymillió dolláros lélektani határ sem. A Nebia nevű víztakarékos zuhanymegoldás támogatásába például kétmillió dollárral szállt be Tim Cook Apple-vezér, amin olyannyira felbuzdult a Kickstarter népe, hogy még hárommilliót hozzácsapott. Így összesen ötmillió dollárból gazdálkodhattak a fejlesztők, ami forintba átszámítva már csaknem másfél milliárd!

Ugyanakkor Turcsán figyelmeztetett: már az is rengeteg munka, hogy egyáltalán bemutatható legyen a termék. A Ring Clock csapata munka mellett, szabadidőben tolt bele három-négy hónapot a projektbe a kampány előtt, Mankovicséktól pedig úgy tudjuk, a Sybrillóba öten két évet és legalább nyolc-tíz millió forintot öltek bele, mire múlt kedden elindíthatták a pénzgyűjtő akciót a Kickstarteren.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni magának a kampánynak a fontosságát. Ez pedig egyrészt szintén rengeteg időt és energiát emészt fel, másrészt megint csak beüthet a kelet-európai ménkő: innen nagyon nehéz egyáltalán a kapcsolatot felvenni a releváns nyugati szaklapokkal, és még nehezebb meggyőzni őket arról, hogy a sok hasonló projekt közül pont a miénkről számoljanak be.

Somosék az MNO-nak elmondták, eredetileg ők is a Kickstarteren szerettek volna indulni, de ott kész prototípus híján nem engedték elindítani a Ring Clock kampányát, ezért tértek át az Indiegogóra. Ők főleg a potenciális vásárlók elérésére törekedtek, és a közösségi médiát használták.

Mankovicsék tudatosan haladtak, már tavaly júniusban elkezdtek foglalkozni a kampánnyal. Azért választották a Kickstartert, mert a GoPro-használók nagy része is amerikai, őket pedig ezen a platformon lehet megszólítani. Ráadásul az efféle kamerákat használó filmes világ központja is az USA-ban található. Minimális fizetett hirdetéssel, rengeteg szakújságíró megkeresésével, facebookos aktivitással gyűjtötték össze a rajongótábort, a Kickstarteren most is látható videójukat áprilisban forgatták, és májusban rajtolt a kampány. Azóta napi 18 órában válaszolnak az érdeklődőknek, reagálnak a kritikákra, intézik a támogatói cikkek megjelenését, egyszóval betakarítják és gondozzák a termést. Az mindenesetre megmelengette a szívüket, hogy a kampány elindításakor a prezentáció végén már kapásból 1600 dollárnyi adomány villogott a kijelzőn.

65 óra alatt 14 millió forintnyi adomány egyáltalán nem rossz pénz, de itt nem állnak meg.

Mint Mankovics mondta, 50 ezer dollár csak a fejlesztés folytatásához és befektető kereséséhez elég, ha viszont összejönne 150 ezer, azzal már a gyártásig vihetnék a Sybrillót.

Somos szerint a sikeres kampány azonban csak az első lépés, sokkal nehezebb a következő fejlesztési/megvalósítási szakasz, ahol sokan elvéreznek. Ezt tapasztalatból mondja, a Ring Clock is többször került kritikus szakaszba, főleg technológiai gondok miatt. Végül egyéves csúszással bár, de elkezdődött a kiszállítás, mára pedig 3500 ember ujján ragyoghat a magyar óragyűrű.

Mi történik olyankor, ha valaki kiteszi az ötletét az internetre, és ellopják azt? Úgy éreztük, ettől több zöldfülű csapat tarthat, ezért rákérdeztünk a szakértőnél. Turcsán szerint az eltulajdonlásnak kicsi az esélye, mivel a Kickstarter hét lakat alatt őrzi a tervdokumentációkat. Másfelől az efféle ötletek is olyanok, mint a zeneszerzőknél egy-egy dallam: inspirálhatnak másokat, a lopás pedig nehezen bizonyítható. Persze volt, amikor a kísérteties hasonlóság tényleg szemet szúrt. Például a Codie nevű magyar robot esetében, amely gyerekeket tanított volna programozni, de egyszer csak feltűnt a működésében nagyon hasonló Robo, amely két és félszer annyi pénzt gyűjtött össze, mint a Codie, és már kapható is. (A hazai fejlesztés 96 ezer dollárt szerzett, és még most is gyermekbetegségekkel küzd.)

Hasonló esetről számoltak be a Sybrillónál: őket egy francia csapat próbálta beelőzni, a magyar verzió frissítései után egy-másfél hónappal szinte azonos funkciók kezdtek el megjelenni az ő állványukon, és még a dizájn is erőteljesen hasonlított. A franciák végül 400 ezer dollárt szedtek össze. Mankovicséknál a pohár félig tele: szerintük ez is az ő ötletük életképességét igazolja, a pénz pedig nem minden. Turcsán hozzáfűzi: persze muszáj körülnézni és kapcsolatokat építeni. De leginkább „előre” kell figyelni: ha folyton másokat figyelünk, lemaradunk.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.