Került már olyan helyzetbe, hogy csak egy liter tejért rohant le a boltba, de egyetlen fillér készpénz sem volt önnél, és ezt a kasszánál vette észre? Gond egy szál se, ott a kártya. Az eladó viszont jelzi, náluk biztosan nem működik a dolog.
A bankkártyás fizetés vagy inkább nem fizetés problémája sok embert érint, így kérdésünkkel több budapesti kisboltba is ellátogattunk. Arról érdeklődtünk, ők vajon nem gondolják-e vásárlóbarátnak, ha van kártyaterminál?
Egy III. kerületi üzletben – melyben van lehetőség a bankkártyás fizetésre – az eladó elmondta: megvan a saját vevőkörük, és nem gondolja, hogy ez csökkenne, ha csak készpénzes fizetésre lenne lehetőség. Ugyanakkor ez egyfajta gesztus a vevők felé, épp ezért nem tartja helyesnek, hogy egyes kisboltokban meghatározzák, hány forinttól engedélyezik a kártyás fizetést. Hozzátette: a bankoknak komolyabban fel kellene lépniük az ilyen szabálytalan gyakorlat ellen.
Olyan boltban is jártunk, ahol 500 forintos vásárlás alatt csak készpénzt fogadnak el. Az eladó kérdésünkre elmondta: a tranzakciós költség miatt nem éri meg nekik ilyen kis összegű vásárlások esetén elfogadni a bankkártyát. „Még így is olcsók vagyunk, van, ahol 1000 forint a minimum” – fűzte hozzá.
Egy másik óbudai „kis vegyes” tulajdonosa ugyanakkor szeretné bevezetni a bankkártyás fizetés lehetőségét is, ám – állítja – három hete próbálja felvenni a kapcsolatot a bankkal, sikertelenül.
Többen is úgy vélekednek: a kisboltosok számára azért nem előnyösek az elektronikus fizetési módok, mert így a hatóságok számára is minden nyomon követhetővé válik. Ha viszont az eladó nem üti be a tételt a gépbe, csak simán berakja a készpénzt a kasszába, nem is történt vásárlás, amiről a bank vagy az adóhivatal felé be kéne számolni. A vásárlót ez meg többnyire hidegen hagyja. Valljuk be, általunk is tapasztalt, napi szintű gyakorlatról beszélünk.
A bankkártyás fizetési műveletek után a kereskedőnek jutalékot kell fizetnie a bank felé, így számára ez a fizetési mód többletköltséget eredményez – fejtette ki korábban a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság. A jutalék mértéke a vállalkozás és a bank közötti megegyezés tárgya, ezt a várható kártyás forgalom, az iparág és az elfogadott kártya típusa is befolyásolja.
Figyelembe véve, hogy kisebb végösszegű fizetés esetén a bankot megillető részesedés mértéke a vásárlás értékével összemérhető, gazdaságtalan lehet a kereskedő számára, ha mondjuk 500 forintos tétel esetén is használnia kell a kártyalehúzót. Nem jogszerűtlen, ha előre meghatározza, hogy például csak 2000 forint feletti fizetés esetén van lehetőség bankkártyás fizetésre, de erről előzetesen tájékoztatnia kell a vásárolni szándékozókat – fűzték hozzá.
A Bankmonitor összefoglalója szerint több bank is kiemelte az üzletszabályzatára hivatkozva: a kereskedő a bankkártyás fizetést nem kötheti minimum- vagy maximumösszeghez, a vásárlás értékétől függetlenül köteles elfogadni. Szintén üzletszabályzatban rögzített az is, hogy a kereskedő a kártyás fizetésért díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget nem számíthat fel. Arról nem is beszélve, hogy a kártyabirtokosok diszkriminációja a készpénzzel fizetőkkel szemben a kártyatársasági szabályok szerint is tilos – tették hozzá.
Mint írták, a bankok egybehangzó válasza a minimumösszeg meghatározására az volt, hogy amennyiben ez a tudomásukra jut, elsőként megpróbálják tisztázni az okokat az elfogadóhellyel. Az OTP Bank tapasztalatai alapján sok esetben hiányos információk, vélt költségek miatt korlátozzák a kereskedők az elfogadást. Amennyiben szükséges, felszólítják az elfogadóhelyet a szerződésszegő magatartás megszüntetésére, illetve végső esetben a bank élhet a szerződés felmondásának lehetőségével is.
Kérdésünkre a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság közölte: ha a boltokban kártyaterminált alkalmaznak, akkor a pénzügyi szolgáltatóval kötött megegyezésük irányadó. Ha nincs benne kikötés az értékhatárra vonatkozóan, akkor a kereskedő azt szabadon meghatározhatja.
A kereskedőket Magyarországon egyébként nem kötelezi jogszabály a bankkártyák elfogadására még akkor sem, ha az üzlet bejáratán vagy a pénztárban kiragasztott védjegy szerint elfogadják a kártyát – teszik hozzá. Hangsúlyozták, hogy a fogyasztó akkor fordulhat panasszal a fogyasztóvédelmi hatóság felé, ha abban a boltban, ahol egyébként lehet bankkártyával fizetni, az adott esetben ettől – például technikai hibára hivatkozva – elzárkóznak.
Ha erről megfelelő tájékoztatást előzetesen, a vásárlás megkezdését megelőzően az illető nem kapott, és emiatt érdeksérelem érte, úgy panaszát beírhatja a vásárlók könyvébe, amelyre 30 napon belül érdemi választ kell kapnia a vállalkozástól. Ha határidőre vagy érdemben nem kap választ panaszára, bejelentéssel élhet az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség előtt.
Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) ügyvezető elnöke azonban úgy véli: elsősorban nem a jutalék számít, hanem az, hogy a pénz mikor érkezik meg a vállalkozásokhoz.
Mint mondta, szerinte azért nem éri meg sok kisboltos számára a kártya terminál biztosítása, mert a bankok lassan fizetnek. A vásárló lehúzza a kártyáját, a pénzt pedig azonnal levonja a számlájáról a pénzintézet, ám a kereskedők sok esetben csak 2-3 hetes csúszással kapják csak vissza a jutalékkal megkurtított összeget.
Vannak, akik banki ajánlatokra támaszkodva próbálják meg bevezetni a rendszert, majd amikor szembesülnek azzal, hogy ez mekkora költségekkel jár, ám a forgalmat nem növeli, gyorsan visszalépnek – hangsúlyozta. Tapasztalataik szerint egyébként nem jellemző, hogy meghatároznák, mekkora összegtől lehet bankkártyával fizetni, ám jogilag ennek nincs akadálya.
Antalffy Gábor szerint az, hogy Magyarországon a nyugat-európai országokhoz képest magas a készpénzforgalom, a bankjegyek száma, azért van, mert a kereskedelmi bankokat ért megszorítások ellentétezését a költségek felszámításában találták meg. Ezért mind a magánszektor, mind pedig a vállalkozási szektor azt tapasztalja, hogy drága lett a banki szolgáltatás igénybe vétele, ennek pedig fontos eleme a kártyahasználat.
Mint mondta, az elektronikus fizetés felé történő elmozdulást akkor tartaná egészségesnek, ha a bankoknak a felszámított költségei a vállalkozások számára könnyen kitermelhetők lennének, nem támasztanának aránytalan nehézséget, és a pénzt ugyanolyan gyorsan megkapná a vállalkozás, ahogy a bank leemeli azt.
„Nagyon sokat jelentene, ha a bankok által felszámolt járulékoknál és jutalékos költségeknél lenne valamiféle, akár jogszabályi limit arra, hogy mit lehet alkalmazni és mit nem” – fogalmazott.
Az elektronikus fizetésnek számos előnye van, egy készpénz nélküli országban például csökkenne a feketegazdaság, és a monetáris politikának jóval nagyobb tere lenne beavatkozni – mondta el korábban az MNO-nak Czelleng Ádám, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője. A szakember fontos pozitív hatásként értékelte, hogy ezzel mentesülnének a készpénz tartásának – egyébként igen jelentős – költségeitől. „Hosszú távon ez feltétlenül megtérülne egy esetleges válsághelyzetben, hiszen egy készpénz nélküli gazdaságnak könnyebb kilábalnia a válságból. Így a döntéshozók számára több lehetőség nyílik meglépni azokat a gazdaságpolitikai intézkedéseket, melyek a növekedés beindítását eredményezhetik” – tette hozzá.
A kis- és közepes vállalkozások életét könnyíteni szándékozó csomagot készített az Együtt – közölte nemrégiben Pápa Levente, az ellenzéki párt alelnöke.
Az Együtt kanadai mintára adminisztrációs plafont vezetne be. Ezt úgy oldanának meg, hogy csak akkor legyen előírható tetszőleges új bürokratikus teher a vállalkozásoknak, ha ezzel párhuzamosan ugyanannyi munkaórányi tehercsökkenést ír elő a kormány. Emellett köteles lenne a kormány előzetes hatásvizsgálattal megbecsülni, hogy adott iparágakban egy vállalkozásra vagy egy munkavállalóra mekkora teher hárulna egy új szabállyal – írta a Népszava.
Pápa Levente arról is beszélt, hogy a jelenlegi rendkívül nagy készpénzforgalmat át kellene terelni az elektronikus fizetési megoldásokra, a magas készpénzforgalom ugyanis kizárólag a Magyar Nemzeti Banknak előnyös. Ráadásul a feketegazdaságot is ösztönzi a követhetetlen pénzmozgás.
