Azt szeretnék elérni, hogy a ruhaboltokat, az éttermeket és a benzinkutakat ne lehessen jogilag arra kötelezni, hogy készpénzt is elfogadjanak – írta a The Independent brit napilap.
A javaslat egy gazdaságélénkítő csomag része, melynek az lenne a célja, hogy a dán vállalkozások csökkentsék a költségeiket, valamint növeljék a termelékenységüket, és felgyorsítsák az elektronikus fizetési módokra való átállást. Bjarne Corydon dán pénzügyminiszter hangsúlyozta: azzal, hogy kötelezik a vállalatokat a készpénz elfogadására, „felesleges adminisztratív és pénzügyi terheket rónak rájuk”.
Czelleng Ádám, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője a javaslattal kapcsolatban az MNO-nak elmondta: a skandináv országok alapvetően élen járnak a készpénz fokozatos kivezetésében. Kiemelte, hogy ez egyrészt azért fontos, mert óriási tranzakciós költségük van, így azonban – különösen a benzinkutakat, boltokat és éttermeket tekintve – több hátránytól is mentesülhet a gazdaság.
Bankkártyás fizetés: adminisztrációs díj a végösszeghez?
Jogos, ha a kereskedő a fizetendő végösszeghez adminisztrációs díjat is felszámol, ha bankkártyával fizetünk? Érdekes kérdés érkezett a hatósághoz.
„Az intézkedésnek – rövid távon is, de különösen hosszú távon – fontos előnyei lennének, hiszen egy készpénz nélküli országban csökken a feketegazdaság, és a monetáris politikának jóval nagyobb tere van beavatkozni – magyarázta a szakértő. – Dánia esetében nulla százalék közeli a jegybanki alapkamat, így beszűkült a monetáris politika mozgástere, melynek további tágítását a készpénz fokozatos visszavonása segítheti.”
A hosszú távú cél nyilván az, hogy később a többi szektorból is kivonják a készpénz használatát – mondta Czelleng Ádám. A szakember fontos pozitív hatásként értékelte, hogy ezzel mentesülnének a készpénz tartásának – egyébként igen jelentős – költségeitől. „Hosszú távon ez feltétlenül megtérülne egy esetleges válsághelyzetben, hiszen egy készpénz nélküli gazdaságnak könnyebb kilábalnia a válságból. Így a döntéshozók számára több lehetőség nyílik meglépni azokat a gazdaságpolitikai intézkedéseket, melyek a növekedés beindítását eredményezhetik” – tette hozzá.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a javaslat elfogadása milyen szinten lenne hatással a különféle bűnözési formák visszaszorítására, elmondta: a feketegazdaság és az illegális kereskedelem mindenképpen szűkülne, hiszen egy elektronikus rendszeren keresztül könnyebb nyomon követni a fizetéseket. Ráadásul ha nincs készpénz egy adott üzletben, az nyilván kevésbé lesz fontos a bűnözők számára is.
Ugyanakkor mindenképpen számolni kell az új típusú bűnözési formák megjelenésével, mivel az innovatív fizetési technológiák esetében még akadhatnak olyan rések, melyek elősegítik ezeket. „Mindemellett pedig növelni kell ez eszközök felhasználásának a körét is, figyelembe véve, hogy bizonyos csoportok – iskolázottságukból vagy életkorukból adódóan – kiszorulhatnak.”
Telefonon rendezik a számlát
Egyre többen használnak készpénz helyett bankkártyát, de már ezt a fizetési módot is megújította egy magyar fejlesztésű alkalmazás. A Buxával forintban, kezelési költség nélkül vásárolhatnak a felhasználók, de egyelőre csak okostelefonon keresztül.
Bár mindez elsőre igen drasztikus lépésnek tűnhet, a dánok valójában már elkezdtek eltávolodni a papír- és fémpénzzel való fizetéstől. Az országban szinte minden nagykorú rendelkezik bankkártyával, és a tavalyi év során négyből három alkalmazta is netes fizetéshez.
Emellett a lakosság közel egyharmada használja a Danske Bank nevű applikációt, mely összekapcsolja a telefont más felhasználók készülékével vagy éppen a pénztárnál lévő szenzorral, és ezen keresztül erősíti meg a kifizetéseket. Hasonló technológiákat alkalmaznak egyébként az Egyesült Királyságban is: a Paym nevű szolgáltatás lehetővé teszi, hogy pénzt utaljanak át mások mobilszámának a megadásával.
A változásokat a dán parlamentnek kell jóváhagynia, a szavazás pontos dátumát még nem tűzték ki. Czelleng Ádám az MNO-nak azt mondta: elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben Dánia teljesen készpénzmentes országgá váljon.
„Magyarország jelenleg sajnos pont a másik irányba tart, hazánk ezen a téren le van maradva, elsősorban a bankkártyás fizetés megadóztatása, valamint a pénzügyi kultúra viszonylag csekély fejlettsége miatt” – jelentette ki. Hangsúlyozta: mindez azonban főleg azoknak az országoknak lehet sürgős, amelyek a válságban első körben érintettek, tehát amelyek a nullaközeli kamatpályákat kényszerültek megcélozni a pénzügyi piacon. A magyar gazdaság szempontjából éppen ezért ez kevésbé sürgető.
Bankkártyás fizetés: kötelező-e biztosítani?
Bár a mai világban szinte mindenki rendelkezik bankkártyával, és természetszerűvé vált a használata, a közfelfogással ellentétben a kereskedő nem köteles biztosítani a bankkártyás fizetés lehetőségét.
A kereskedőket Magyarországon nem kötelezi jogszabály a bankkártyák elfogadására még akkor sem, ha az üzlet bejáratán vagy a pénztárban kiragasztott védjegy szerint elfogadják a kártyát. Kizárólag a forintbankjegy és -érme – mint törvényes fizetési eszköz – kötelező elfogadását írja elő törvény hazánkban.
