Kivéreztek a magyarországi tehenészetek – mondta a hétvégén Hódmezővásárhelyen a XXIII. Alföldi állattenyésztési és mezőgazdanapok egyik szintén tejelő teheneket tartó résztvevője. A tejágazat nehéz helyzetére a demonstráló tejtermelők is több esetben felhívták már a figyelmet. Józanságukkal magyarázható, hogy nem állattetemekkel jönnek a fővárosba. Mert a baj az ágazatban már akkora – ha nem nagyobb –, mint 2009 novemberében volt, amikor a termelők egy tucat levágott szarvasmarhafejet tettek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium elé. Akkori demonstrációjukon az addigi legalacsonyabb, literenként 55 forintos felvásárlói ár ellen tiltakoznak. Az árszint – ahogyan az egy lapunk birtokába került levélből is kiderül – ma ugyanaz, mint akkor volt.
A jelek szerint a problémát a kormányzat is érzékeli, és többször is – nemcsak nyilatkozatokkal, hanem intézkedésekkel és milliárdokkal – kinyilvánította, hogy a tejtermelők oldalán áll. Csakhogy a tejágazati krízis már régóta tart, és az említett milliárdok a gyászosan alacsony szintre süllyedt nyerstej-felvásárlási ár kompenzálására rég nem elegendők. A központi intézkedések pedig nem következetesek, inkább akkor történnek, amikor már nagyon muszáj tenni valamit.
Pedig a tejtermelők perspektívát is felmutatnak: időről időre az utcára vonulva, különféle, általuk szükségesnek tartott intézkedéseket fogalmaznak meg az áldatlan tejágazati állapotok felszámolása érdekében. Ezek egyike volt, amikor meg is nevezték az áfacsalásgyanús ultrapasztőrözött (UHT-) tejek általuk ismert, beazonosított forgalmazóit. Azonban nincs hír arról, hogy valakit is előállítottak volna az ügyben. Pedig a tejesek külön petíciót adtak át a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak is az ügyben, konkrétumokkal teletűzdelve. Az UHT-tej dömpingjének a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által elkezdett ellenőrzések sem tudják elejét venni. Hogyan is tudnák, ha UHT-tej-ügyben a kormányzat sem partnere a magyar tejtermelőknek. Ugyanis míg a nyerstej áfáját jövő év elejétől 5 százalékra csökkenti, az UHT-tej áfáján nem akar változtatni. Miért nem? Kinek az érdekeit képviseli vajon UHT-tej-ügyben a magyar kormány? – tehetnék fel a kérdést ellenzéki képviselők.
A tejtermelők most mindenesetre lépést váltanak – derül ki legújabb petíciójukból, amelyet ezúttal Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek címeztek és ma megpróbálnak át is adni neki. A lépésváltást három-négy lényeges követelésük jelzi. Az egyik, hogy legyen betiltva az EU-ban a tejtermék-előállítás önköltsége alatti tejtermék-értékesítés, a másik, hogy történjenek látványos letartóztatások és büntetések a tejáfacsalások kapcsán, a harmadik, hogy az uniós támogatásokhoz kapcsolódó állatállomány-tartási és foglalkoztatási kötelezettség eltörlésével biztosítsák a tevékenységgel felhagyó tejtermelő gazdaságoknak a tisztességes visszavonulás lehetőségét. Utóbbihoz kapcsolódik a tejtermelés átmeneti uniós szintű kötelező korlátozásának igénye – amit most ugyancsak maguk a tejtermelők fogalmaznak meg.
Valójában ez a harmadik-negyedik követelés az, amiből nem nehéz kikövetkeztetni, hogy igaza lehet a cikk elején idézett cégvezetőnek. Eddig ugyanis a tejtermelő gazdálkodók éppen arra hivatkoztak követeléseik kapcsán, hogy nem akarják csökkenteni az állományt. Ennek a nézőpontnak van most vége. Még akkor is, ha külön nem jelentik be. Mert az állományokat nem bővítik. A teheneket pedig nem egyszerre, hanem sorjában küldik a vágóhídra. Nem beszélve arról, hogy alig találni olyan tehenészeti telepet az országban, amely megfelelő áron ne lenne már eladó.
A végsőkig elkeseredett tejtermelők ma mégis újra a demonstrálnak. A fenti három követelésen túl – egyebek közt – azt követelik még a kormánytól, hogy egyértelműen nyilatkozzon arról: fenn kívánja-e tartani a magyarországi nyerstejtermelést, illetve figyelembe kívánja-e venni az ágazati szakmaközi szervezet, az agrárgazdasági kamara és az érdekképviseletek egységes szakmai javaslatait. Követelik továbbá: az áfabesorolást úgy változtassa meg, hogy az ne kedvezzen az áfacsaló nagykereskedőknek. Követelik azt is, hogy rendelje el szigorú, átfogó ellenőrzési razziák lefolytatását, illetve ismertesse ezek eredményét a médiában az áfacsalások, lefoglalt árukészletek bemutatásával.
A demonstráló tejtermelők szeretnék elérni, hogy a kormány azonnal kezdeményezzen újabb egyeztetést a kiskereskedelmi láncokkal, ahol a korábbiaknál határozottabban lépjen fel a problémák uniós megoldása érdekében. További követelés, hogy a kormány a Vidékfejlesztési program nyújtotta lehetőségekkel élve dolgozzon ki egy, a felvásárlási árak ingadozásából fakadó negatív hatások mérséklésére, illetve a piaci zavarok kezelésére alkalmas kockázatkezelési rendszert. Sőt biztosítsa a termelői érdekeket képviselő, a legális értékesítés arányának növelését elősegítő, sok esetben évtizedes múlttal rendelkező termelői összefogások működőképességét hazai vagy uniós forrásból.
A tejtermelők megfogalmazták azt is, hogy a legalább féléves, meghatározott alapárat tartalmazó felvásárlási szerződést kötő felvásárlók, feldolgozók részesüljenek előnyben a feldolgozó-ipari beruházási támogatások odaítélésénél. A kormány ugyanakkor – követelik – korlátozza, kösse szigorú feltételekhez az áfa szempontjából kockázatos termékeket forgalmazó kereskedő cégek alapítását. Legyen előírás például, hogy egy ilyen társaság vezetőjének, tulajdonosának minimum középfokú kereskedelmi végzettsége kell hogy legyen.
