A várakozásokkal ellentétben sokkal nehezebb és költségesebb megszabadulni az adósságuktól azoknak a romániai jelzáloghiteleseknek, akik a nemrég hatályba lépett jogszabály alapján átadhatják a bankjuknak az otthonukat, ha nem tudnak törleszteni. A bukaresti parlament által áprilisban megszavazott hitelcseretörvény elfogadását heves és hosszas, több egy évig tartó vita előzte meg Romániában, a pénzintézetek ugyanis erőteljesen ellenezték az intézkedés bevezetését, amely mintegy 800 ezer, törlesztési gondokkal küzdő hiteles számára biztosít menekülési alternatívát az adósságcsapdából.
Nem hivatalos adatok szerint az elsétálási törvény hatálybalépése óta közel háromezren éltek a fizetés helyetti törlesztés lehetőségével. A bankok ugyanakkor eddig mintegy másfél ezer esetben bíróságon támadták meg a hitelcseretörvény előírásainak gyakorlatba ültetését. A romániai pénzintézetek – élen a Román Nemzeti Bankkal (BNR) – már korábban azzal érveltek a jogszabály ellen, hogy sérti a tulajdonhoz való jogot, visszamenőleges hatállyal bír, alkotmányellenes, ellehetetleníti a jövőbeni hitelezést, továbbá bankcsődöket, de legalábbis több száz millió eurós veszteséget okozhat az ágazatnak.
Több esetben a pénzintézetek alkotmányossági kifogással éltek az effajta törlesztéssel szemben, és bár számos bíróság elutasította ezeket, más igazságszolgáltatási fórumok helyt adtak a bankok kezdeményezésének, így a jogszabályról a bukaresti taláros testületnek is véleményt kell nyilvánítania. A hitelintézetek egy része ugyanakkor elfogadja a fennmaradó törlesztőrészlet kiegyenlítése helyett a jelzálogban szereplő ingatlant, azt a feltételt szabja azonban ügyfeleinek, hogy az elsétálás után nem támasztanak kártérítési igényt a bankkal szemben. Ez az eljárás azonban szintén kérdéseket vet fel, hiszen az ügyfélnek az ingatlannal történő törlesztés megvalósulása után is jogában áll bíróságon kamatot vagy banki illetéket visszakövetelni.
Bár a romániai törvényhozók az elsétálási jogszabály parlamenti vitája során mindannyiszor hangsúlyozták az intézkedés szociális jellegét, csupán a törvény hatálybalépését követően derült ki, hogy a hitelcsere meglehetősen költséges eljárás a jelzáloghitelesek számára, mivel a hitelesek jövedelemadót kötelesek fizetni a bankokkal kötött tranzakció után. Sokatmondó, hogy két hét is eltelt, amíg a pénzügyi tárcánál pontos választ tudtak adni a kérdésre, miszerint az adó mértékét a hitel vagy a kölcsönszerződésben szereplő ingatlan jelenlegi értéke alapján határozzák-e meg. Ami azért fontos, mivel a legtöbb eladósodott magánszemély a 2008-as gazdasági válság előtt vett fel jelzálogkölcsönt, amikor az ingatlanárak rendkívül magasak voltak, azóta viszont a jelzáloggal terhelt lakások piaci értéke jelentősen csökkent, és ma már az adósság felét sem fedezi. A pénzügyminisztérium végül tisztázta, hogy az adótörvénykönyv alapján a tulajdonjog átruházásakor a hitelesnek az ingatlan kölcsönszerződésben szereplő értéke alapján kell adót fizetnie, ami a lakás árának akár a három százalékát is meghaladhatja.
Márpedig ez nem olcsó mulatság, hiszen elsétálás esetén a magánszemélyeknek akár több ezer euróra rúgó összeget kell kifizetniük adóként, ami súlyos teher egy, a lakását elveszítő család számára. Az eladósodottak, valamint az érdekükben eljáró ügyvédek nyomására a román kormány végül úgy döntött, hogy sürgősségi rendelettel mentesíti az adóbefizetés kötelezettsége alól azokat, akik ezután fordulnak a fizetés helyetti törlesztésért a bankokhoz. Az adómentesség csak egyszeri elsétálás után jár, ugyanakkor visszamenőleg azok is igényelhetik, akiket kényszervégrehajtás útján már kilakoltatott otthonából a hitelintézet, és további adósságuk elengedése érdekében igényelnék a fizetés helyetti törlesztést.
