Állítólagos kormányzati tervek szerint 60 százalékra emelnék a magyar élelmiszer – elsőként az alma és tej – arányát a kiskereskedelemben, továbbá törvényben szabályoznák, hogy a kiskereskedelemben négyzetméteralapon milyen termékekből állhat és abból mekkora lehet a kínálat. A kormány részben ettől várná a tej- és az almapiacon kialakult aránytalanságok feloldását, ám ez nem ilyen egyszerű, hiszen még csak azt sem lehet pontosan tudni, hogy jelenleg milyen arányban szerepelnek hazai élelmiszerek az áruházláncok polcain.
Nem csoda, ha a „légből kapott” híresztelés kapcsán a Tesco áruházlánc részéről nem is kívántak nyilatkozni addig, amíg azt meg nem erősítik. Az biztos, hogy a kormány a Tescóval nem egyeztetett ez ügyben, mint ahogyan
a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal, továbbá a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal sem tárgyalt a kérdésről.
Az Auchan áruházaiban arra törekszenek, hogy a lehetőségeknek megfelelően folyamatosan növeljék a magyar termékek arányát – tájékoztatta lapunkat Samu Zsófia, az Auchan Magyarország Kft. kommunikációs vezetője. A Lidl Magyarországnál – amely a törvénytervezetről csak a sajtóból értesült – az elmúlt 12 hónapban a tej esetében a magyar termékek részaránya meghaladta a 85, az almánál pedig a 75 százalékot –válaszolta kérdésünkre Tőzsér Judit, a cég PR-vezetője. Ami a Spar Magyarországot illeti, a lánc a friss tej tekintetében közel 100 százalékban magyar beszállítókkal dolgozik, míg a tartós kategóriában 10 százalék alatt van az importtej aránya. Maczelka Márk kommunikációs vezető szerint már most is közel 95 százalékban hazai beszerzésű almát árulnak.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára arról tájékoztatott, hogy konkrétan a tejről és az almáról nem folyt egyeztetés, de a bajban lévő ágazatok megsegítésének lehetőségeiről igen. Ám a polckihelyezés hazai és importtermékarányának előírása ütközne az uniós joggal. Ráadásul technikailag is rendkívül bonyolult lenne egy ilyen előírás megfogalmazása, hiszen az sem mindegy, hogy a polc melyik részére mit tesznek, és akkor még nem is beszéltünk az esetleg előírt arányról.
A Gazdasági Versenyhivatal egyébként 2009-ben már elutasított egy hasonló javaslatot, mert uniós jogba ütközött volna.
Ez a helyzet mára sem változott. – Tehetnek bármit bármilyen arányban a polcokra, a vásárló valószínűleg továbbra is inkább az árcédulát keresné – tette hozzá Vámos György. Szerinte a kereskedők is érdekeltek a több magyar áru forgalmazásában, de ezt adminisztratív módon nem lehet segíteni.
Az agrártárca lapzártánkig nem erősítette meg, de nem is tagadta a híresztelést a magyar alma és tej kötelező arányáról. Nagy István, a tárca parlamenti államtitkára tegnap közölte: már a kormány elé vitték az ultrapasztőrözött (UHT) tej áfacsökkentésének, és az iskolatej-program folytatásának kérdését.
