Mindenképpen kockázatos befektetésnek mondhatók a Netflix-, illetve Tesla-kötvényekbe fektetett forintok – válaszolta a jegybanki Pallas Athéné alapítványok által gründolt Ferida Zrt. költekezésére vonatkozó kérdésünkre Zsiday Viktor közgazdász. (A Magyar Narancs által megszellőztetett információk szerint a befektetési vállalkozás alig egy hónap alatt 8,5 milliárd forintért vásárolt nemzetközi banki papírokat és vállalati kötvényeket, köztük az online filmszolgáltató Netflix és az elektromos autókat gyártó Tesla kötvényeit.) – Különösen az autóipari cég papírjai minősíthetők kockázatosnak, ugyanis egy induló, még kialakulatlan technológiáról van szó. Gondoljunk csak bele, a múlt század 20-as éveiben az USA-ban volt vagy kétszáz autógyártó cég, amelyből mostanra három maradt. Persze az is elképzelhető, hogy a Teslából lesz a következő General Motors, de a csőd kockázata is nagyobb az átlagnál. A Netflix valamivel kialakultabb üzleti modell, ezért némileg kevésbé kockázatos, mint a Tesla. Összefoglalva: ha nem is bóvli kötvényekről van szó, azért igen magas a kockázatuk. Nem véletlen, hogy az állampapírokhoz képest extrahozamot ígérnek ezek a kötvények.
Róna Péter közgazdásznak nemcsak magukkal az értékpapírok kockázatával van gondja, hanem a pénzköltés törvényességét is kétségbe vonja. A szakember arról beszélt lapunknak, hogy az alapítványok létrehozására nincs jogi alapja a Magyar Nemzeti Banknak (MNB). Így azok bejegyzése is törvénytelen, hiszen a jegybanktörvény kimondja, a nemzeti bank csak a törvény által kijelölt feladatokat látja el, ezek között pedig nem szerepel alapítványok létrehozása. – Már maga az a tény is szemben áll a jegybank törvényben rögzített feladataival, hogy az intézmény haszonszerzésre törekszik. Az MNB ugyanis közintézet, amely közfeladatokat lát el, olyan feladatokat, amelyeket az Országgyűlés törvényben határoz meg. Ezek között a kötelezettségek között pedig nem szerepel alapítványok létrehozása, illetve azoknak befektetési célú költekezése – fejtegette a közgazdász.
