Folytatja elődje adóenyhítési politikáját a tavaly novemberben hivatalba lépett, Dacian Ciolos vezette bukaresti technokrata kormány. A kabinet határozata értelmében az agrárium termelékenységének és versenyképességének növeléséért augusztustól kedvezményes áfát vezetnek be a mezőgazdasági szolgáltatások és nyersanyagok esetében. A sürgősségi kormányrendelet szerint 20 százalékról kilencre csökken a mezőgazdasági munkálatok (szántás, vetés, trágyázás, aratás, bálázás), illetve minden olyan nyersanyag (vetőmag, műtrágya, rovarirtó) áfája, amelyet a mezőgazdasági ágazat használ. A korábban az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosi tisztségét betöltő román miniszterelnök közölte, abban bízik, hogy az intézkedés nyomán javul a mezőgazdasági szolgáltatások minősége az országban, a gazdák pedig kedvezőbb áron jutnak majd vetőmaghoz, műtrágyához a beszállítóktól és a szolgáltatóktól. Jó hír egyébként az ágazatban tevékenykedők számára az is, hogy a bukaresti parlament által elfogadott törvénymódosítás értelmében ezentúl könnyebben tudnak mezőgazdasági szövetkezetekbe tömörülni, valamint részt venni a feldolgozásban és a piaci értékesítésben a romániai gazdák. Az első öt évben például nem kell nyereségadót fizetniük azoknak a szövetkezeteknek, amelyek mezőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkoznak, és amelyek évi forgalma nem haladja meg a kétmillió eurót.
Románia 2013-ban vágott neki az áfalefaragásnak, amikor a 24 százalékos forgalmi adót kilenc százalékra szállították le a kenyér és a péktermékek esetében. A lépés nyomán mintegy 20 százalékkal csökkent az adócsalás mértéke a sütőiparban, ugyanakkor 19 százalékkal nőtt az értékesített liszt és kenyér mennyisége. Ezen felbuzdulva az akkori szociáldemokrata kormány tavaly júniustól kiterjesztette a kenyér esetében alkalmazott kilencszázalékos kedvezményes áfát valamennyi élelmiszerre, továbbá a közétkeztetésre és az alkoholmentes italokra. Ennek sem maradt el a hatása: a tavalyi első tizenegy hónapban 8,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához képest. Idén januártól ugyanakkor az összes többi termékre és szolgáltatásra alkalmazott áfakulcsot is leszállították 24-ről 20 százalékra, ezért az előrejelzések szerint idén is a belföldi fogyasztás lesz a gazdasági növekedés legfőbb hajtóereje. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság folyamatosan neheztel Bukarestre adóenyhítő politikája miatt, sőt nemrég a kilátásba helyezett csökkentések elhalasztására szólították fel a kormányt. Ennek ellenére a szakértői kabinet nem mondott le arról, hogy 2017 januárjától további egy százalékponttal faragjon az áfakulcsból.
Ciolosék arról is döntöttek, hogy eltörlik a (16 százalékos) személyi jövedelemadót a tudományos kutatóként alkalmazott munkavállalók esetében; mindez 5,7 millió eurós bevételkiesést jelent az állami költségvetésnek. A miniszterelnök azzal indokolta a kedvezményt, hogy Romániában az európai átlagnál hússzor kevesebbet költenek kutatásra és fejlesztésre. Emellett arra akarják ösztönözni a befektetőket, hogy Romániába telepítsék kutatói-fejlesztői tevékenységük egy részét, és vonzóbbá akarják tenni a kutatói életpályát a tehetséges fiatalok számára. Adómentességet biztosít a bukaresti kormány a májusban hatályba lépett, a fizetés helyetti teljesítésről szóló törvény rendelkezéseit igénybe vevő jelzáloghiteleseknek is. Az erről szóló rendelet értelmében nem kell adót fizetniük a kölcsönszerződésben szereplő ingatlan után azoknak a magánszemélyeknek, akik tartozásuk eltörlése fejében a pénzintézetre ruházzák lakásuk tulajdonjogát. Azok a jelzáloghitelesek, akiket kényszervégrehajtás útján már kilakoltatott otthonukból a bank, utólag visszakapják az illetéket.
