A hazai gabonatermelők versenypozícióját rontja az is, hogy az EU lényegében kinyitotta az ukrán agrártermékek előtt az unió piacát. Ez igen nagy nyomást gyakorol a gabonákra, különösen a napraforgóra, mert az ukránok éves napraforgómag-termelése az idén 13 millió tonna, miközben az egész unió 8 millió tonnát termel. Ráadásul 2016-ban több, a kivitel terén konkurensnek számító országból igen jó gabonatermésről érkeztek hírek. Ukrajnában például a tavalyinál 3 millió tonnával többet, mintegy 63 millió tonna gabonát takarítottak be; Oroszország gabonatermése pedig rekordszintű, 113-116 millió tonna is lehet a tavalyi 105 millió után.
Hogy a magyar gazdák mekkora mértékben vannak kitéve a gabona áringadozásának, jól szemlélteti az, hogy a szántóföldek több mint felén gabonaféléket termelünk. Az árak hasonlóan alakulnak a többi európai gabonatermelő számára is, csakhogy az uniós vezető gabonatermelők hektáronkénti hozamai évről évre 40-50 százalékkal magasabbak, mint amit a magyarok elérnek. Néhány mázsányival az idei magyarországi hozamok is jobbak, mint az előző években, de így is tarthatatlanul alacsonyak a konkurencia hozamához mérten – hívta fel a figyelmet a főtitkár. Horváth Gábor hangsúlyozta: a gabonával foglalkozóknak tudniuk kell, hogy ez a helyzet nagyobb problémát jelent, mint az állattenyésztés állapota. Emiatt ugyanis újra felmerül a kérdés, miként hasznosíthatók a legjövedelmezőbb módon a hazai termőföldek, illetve az sem világos, hogy az alacsony hatékonyság mellett megtérülnek-e az uniós összehasonlításban alacsony magyarországi földárak. Keletkezik-e fedezet a vételárak törlesztésére vagy a bérleti díjak kifizetésére?
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!