A testület a kamatfolyosó feltételeit is változatlanul hagyta, az egynapos hitelkamat 1,15 százalék, az egynapos betéti kamat pedig mínusz 0,05 százalék maradt.
A márciusi kamatdöntő ülésen indította el az újabb kamatcsökkentési ciklust a tanács. Akkor 1,35 százalékról 0,15 százalékponttal mérsékelték az alapkamatot, majd az áprilisi és a májusi ülésen is 0,15 százalékpontos csökkentés mellett döntöttek, így lett a ráta 0,90 százalék.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője felidézte, hogy az MNB a három hónapos betét hozzáférésének korlátozásával kívánja irányítani monetáris politikáját, az októbertől bevezetendő limitek függvényében jelentős banki szabad források áramolhatnak át a bankközi piacra, illetve az állampapírpiacra.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is azt emelte ki, hogy a három hónapos betétekben elhelyezhető összeg korlátozásával a jegybank kiszorítaná a pénzt az eszközből, így a kamat módosítása nélkül lazulnak a monetáris feltételek.
Hasonlóan vélekedett Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere is, kiemelve, a piac szeptemberben kaphat iránymutatást a jegybanktól a három hónapos betétek év végi szintjével kapcsolatban, ami befolyásolhatja a rövidebb lejáratú kamatszinteket.
Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint ez az ülés az utolsó a „papírforma” ülések sorában, a nyár lezárultával ismét izgalmas időszak következik.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője pedig azt emelte ki, nem valószínű, hogy a monetáris tanács rövid távon a kamatcsökkentés mellett dönt, amíg nem látszik, hogyan működik a jegybanki betét mennyiségi korlátozása.
