Már múlt pénteken is három-három forinttal emelte a 95-ös motorbenzin, valamint a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi listaárát a Mol Nyrt., és a hét első felében újabb, literenként legfeljebb 2-3 forintos drágulás várható, főként a gázolaj esetében. A pénteki változást követően a benzin átlagára literenként 325 forintra, a dízelé pedig 323 forintra növekedett. Az üzemanyagok hazai drágulása mögött a nemzetközi kőolajjegyzésárak jelentős mértékű erősödése áll. A hazai drágulás csupán azért lett néhány forintos, mert az áremelési nyomást tompította a forint dollárral szembeni enyhe erősödése – tudtuk meg Barta Judittól, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatójától.
Az olajárakat két tényező, a szaúdi energiaügyi miniszter árstabilizációs szándékra utaló kijelentése és a Nemzetközi Energiaügynökség kiegyensúlyozódó piacra utaló prognózisa lendítette a magasba. Kalid al-Falih szaúdi energiaipari miniszter ugyanis múlt csütörtökön közölte: a kőolajexportőrökből álló OPEC-tagországok és a szervezeten kívüli olajtermelő államok szeptemberi algériai, nem hivatalos találkozójukon – a világpiaci helyzet mellett – az árak stabilizálásához szükséges intézkedésekről is tárgyalnak. Bár egyáltalán nem biztos, hogy valóban nagy horderejű változásokról tudnak dönteni, a szaúdi miniszter kijelentését követően további emelkedésnek indultak az olajpiaci árak, amelyek már egyébként is növekvő pályára álltak a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzésének hatására. A párizsi székhelyű Nemzetközi Energiaügynökség ugyanis szokásos havi jelentésében az olajpiaci kereslet és kínálat lassú egyensúlyba kerülését helyezte kilátásba, jelezve, hogy nem lesz túlkínálat a következő hónapokban annak ellenére sem, hogy rekordszinten állnak a készletek.
Az Európában referenciatípusnak tekintett Brent nyersolajat a bejelentéseket követően hordónként 45,6 dolláron jegyezték. Az észak-amerikai piacon mértékadónak számító WTI olajfajta ára pedig hordónként 43,17 dollárra kúszott fel. Ole Hansen, a Saxo Bank szakértője úgy véli: a több mint egy hete tartó olajár-emelkedések arra is visszavezethetők, hogy a spekulánsok zárták a pozícióikat. Ugyanakkor a kínálati oldal még mindig beárnyékolja a piacot: az Egyesült Államok termelése stabilizálódott, míg az OPEC-tagok és Oroszország növelte kitermelését, így a piaci visszarendeződés még várat magára. A szakértő szerint komoly hatással lehet a WTI áralakulására az a tény is, hogy a magas kitermelési költségekkel dolgozó amerikai palaolaj-vállalatoknak az elmúlt hónapokban módjuk volt arra, hogy 50 dollár/hordó felett vigyék piacra a jövőbeni kitermelésük egy részét. Így ezek a vállalatok most ellenállóbbak lehetnek az alacsonyabb árak hatásaival szemben. A következő egy-két év fejleményeit illetően egyébként az elemzők körében is nagy a szórás: előkerültek a húszdolláros árat prognosztizáló borús elemzések, ahogy a hetvendolláros jóslatok is. Utóbbi egyelőre elérhetetlennek tűnik, a piaci keresletbővülés ugyanis továbbra sem látványos.
