Szombaton hatályba lép a dohánytermékek csomagolását szabályozó új kormányrendelet, amely szerint az új dohánytermékek már csak egységes dobozban kerülhetnek piacra, de a már piacon lévő márkák és típusok átmeneti mentességet kapnak – derült ki a Magyar Közlöny legfrissebb számából. A távirati iroda összefoglalója szerint a kedden megjelent kormányrendelet megfelel az Európai Unió 2014-ben elfogadott irányelvének, amelynek értelmében a cigaretták és fogyasztási dohányok csomagolása kötelezően megváltozik: 2017. május 20-tól már csak olyan dohánytermékek lehetnek kiskereskedelmi forgalomban, amelyek csomagolásának elő- és hátoldali felületét 65 százalékban képpel kombinált szöveges figyelmeztetések fedik. Emellett a szabályozás szerint az oldalsó felületeken is általános figyelmeztetések láthatók majd, és kötelező feltüntetni a leszokásban segítséget nyújtó portál elérhetőségeit is.
Ezenfelül a magyar szabályozás bevezeti a dohányáruk egységes csomagolását is; augusztus 20-tól új márkájú vagy típusú cigarettát, illetve fogyasztási dohányt már csak olyan csomagolásban lehet piacra dobni, amelyen jelzés, illetve védjegy sincs. A már piacon lévő márkákat és típusokat december 31-ig lehet gyártani, importálni, bejegyzett kereskedő által fogadni és jövő év május 20-ig lehet forgalomba hozni. A fokozatos átállást biztosítja a rendelet, de legkésőbb 2019. május 20-tól már csak olyan dohánytermékek lehetnek a trafikok polcain, amelyek megfelelnek a most hatályba lépő szabálynak, és egységes csomagolásban vannak. A kormányrendelet értelmében mentolos dohányárut 2020. május 20-ig lehet forgalmazni.
Jelentős eredménynek tartja a dohánytermékek csomagolásának egységesítését a Füstirtók Egyesülete. Mint azt Félix Péter, a szervezet elnöke lapunk érdeklődésére közölte, a lépéstől azt várják, hogy csökken a fiatalkorúak dohányfogyasztása. A cigarettapiacon rendkívül erős az a jelenség, hogy a csomagolás adja el a terméket, a fiatal, kezdő dohányos generációt leginkább a csomagolással lehet egy-egy márkához csábítani, ami aztán több évtizedre meghatározza a fogyasztást. E gyakorlatnak vet véget az augusztus 20-tól érvényes szabályozás. A Füstirtók Egyesülete egyébiránt 2013 júniusa, azaz a dohánypiac drasztikus szigorítása óta kétszáz eljárást kezdeményezett dohányipari cégek ellen, mivel a dobozokon található minősítő emblémák, jelölések és logók véleményük szerint tiltott reklámozásnak minősültek. Törekvéseik nem sok eredményt hoztak, azonban a csomagolások egységesítése megoldja ezt a problémát. Félix Péter kitért arra is, hogy a mostani döntés negyedévet csúszott, egy nemzetközi egyezmény szerint ugyanis május 20-ával kellett volna bevezetni a szigorítást. – A dohányzás visszaszorítását nem könnyíti meg, hogy jelenleg senki sem tudja, hányan cigarettáznak. Az Egészségügyi Világszervezetnek közölt adatok aligha megbízhatók, hiszen még soha nem készült nagy mintás, reprezentatív felmérés a témában – vélekedett Félix Péter, megjegyezve: bár a kormány döntései pozitívnak értékelhetők, a folyamat leginkább a Continental dohányipari vállalat – amely Lázár János kancelláriaminiszter ismerőse, Sánta János érdekeltségébe tartozik – érdekeit szolgálja. A magyar csoport ugyanis a jóval nagyobb tőkeerejű British American Tobacco, vagy a Philip Morris marketingeszközeit nem tudta alkalmazni. A dohányzás visszaszorításáért küzdő szervezet – miután a dohánytermékek hirdetését tiltó kezdeményezésük célt ért – most arra törekszik, hogy betiltassa a fiatalkorúak dohányfogyasztását. Félix Péter szerint ugyanis az nem elég, hogy 18 éves kor alatt nem lehet cigarettát vásárolni. Szükség lenne arra is, hogy a rendőrök, közterület-felügyelők az utcákon léphessenek fel a fiatalok dohányzásával szemben.