Mikor törhet ki idehaza is a nagy zacskóháború?

Uniós kötelezettségünk a műanyag szatyrok mennyiségének csökkentése.

Facsinay Kinga
2016. 08. 15. 15:59
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Akár már ebben a hónapban megszülethet a rendeletmódosítás a vékony műanyag szatyrok használatának további korlátozásáról, ha hihetünk az agrártárca jogszabály-alkotási menetrendjének. Túl sokáig nem várhat az Orbán-kormány az új szabályozással, mert az európai uniós tagállamoknak legkésőbb november 27-ig kell a saját jogrendjükbe átültetniük az ezzel kapcsolatos irányelv fő elemeit. Brüsszel azért üzent hadat a jellemzően egyszer használatos zacskóknak, mert az Európai Unióban évente több mint 100 milliárd tasak végzi a kukában. Ezek jó része nem kerül bele a hulladékgazdálkodás áramába, hanem a tengerekben lebegő szemétszigeteken végzik, ahol csak évszázadok alatt bomlanak le. A tavaly májusban hatályba lépett EU-s irányelv két választást kínál a tagállamoknak: egyfelől vállalhatják azt, hogy 2019 végére 90, 2025 végére pedig 40 darabra szorítják le az egy főre jutó éves zacskófogyasztást. Ez utóbbi célszám az ötöde a jelenlegi évi 200 darabos uniós átlagnak, de tízszer annyi, mint amennyit a környezettudatos finnek és dánok szoktak elhasználni. A másik lehetőség az, ha egy tagország garantálja: 2018 után a vásárlók már egyáltalán nem kaphatnak ingyen ilyen terméket. További uniós követelményként közös módszert kell kidolgozni a zacskóhasználat számítására is, mert e téren nagy a zűrzavar, miközben 2018 májusától már összehasonlítható módon kell beszámolniuk a tagállamoknak a „zacskóháború” éves állásáról.

Az irányelv egyelőre csak a könnyűnek nevezett (50 mikronnál, azaz 0,05 milliméternél vékonyabb) tasakokra vonatkozik, mert ez a legelterjedtebb, és ritkábban használják őket újra, mint a vastagabbakat. Brüsszel ugyanakkor a tagországokra bízza annak eldöntését, hogy a 15 mikronnál vékonyabb, higiéniai célokra használt „péksüteményes” zacskókat is a szabályozás hatálya alá vonják, vagy sem. Annak sincs akadálya, hogy egy kormány egyszerre mindkét célkitűzés teljesítését vállalja, vagy valamilyen fokú tilalmat vezessen be a műanyag szatyrok használatára. Épp ez utóbbinak lehetünk szemtanúi Franciaországban, ahol július elsejétől végleg eltűnt évi több milliárd szatyor a kereskedelmi forgalomból, a jövő év elejétől pedig a „péksüteményes” zacskókat is bioeredetű csomagolóanyagokra kell cserélni. A britek is látványos eredményeket értek el: 85 százalékkal, 500 millió darabra esett vissza a műanyag zacskók száma azóta, hogy múlt év októberétől 5 pennyt kell felszámítani értük a nagy áruházláncok boltjaiban.

Idehaza is égető szükség lenne a rossz szokások mielőbbi levetésére, ugyanis jelentősen „felfelé” húzzuk az uniós átlagot azzal, hogy évente fejenként 400 darab zacskót használunk el – tudtuk meg a Humusz Szövetségtől. Pedig a kormány már tett lépéseket a korlátlan szatyorhasználat ellen, így 2012 óta termékdíjat (kilogrammonként jelenleg 1900 forintot) vet ki az úgynevezett műanyag bevásárló reklámtáskákra. Ennek eredményeként a legtöbb boltlánc nem is ad ilyen szatyrot ingyen. Azt azonban egyelőre csak találgatni lehet, hogy a termékdíj emelésével vagy más módon tesz eleget a kormány a legújabb brüsszeli elvárásoknak, mivel ezzel kapcsolatos kérdéseinkre a Földművelésügyi Minisztérium későbbre ígért tájékoztatást. A Humusz Szövetség úgy látja: a várható hazai korlátozás akkor érné el igazán a célját, ha nemcsak a nagy üzletláncokra, hanem minden kereskedőre vonatkozik majd.

Amennyiben megszületik az új magyar szabályozás, tájékoztató és ismeretterjesztő kampány is indulhat a műanyag szatyrok visszaszorítása érdekében, mint ahogyan erre buzdítja a tagállamokat az Európai Bizottság is. A tapasztalatok szerint ugyanis a vásárlók egy része egyáltalán nem örül az ilyen változásoknak, mert nem tudják, mekkora környezeti károkat okoz utóéletében ez a termék. Itt nemcsak arról van szó, hogy ötszáz év alatt sem bomlik le: nagy pusztítást visz végbe az élővilágban is, mert a tengeri állatok és madarak összetévesztik a hulladékot az élelmiszerrel, és megeszik azt. Szakértők szerint az Északi-tengeren a madarak 94 százalékának van műanyag a gyomrában, a teknősöknek pedig 86 százaléka nyeli le a zacskókat, mert medúzáknak hiszik őket. Pedig számos megoldás létezik az egyszer használatos szatyrok kiváltására: ilyen a papírzacskó, a tartós vászontáska, a kosár vagy végső esetben az újrahasznosított műanyag szatyor. Ugyanakkor a Humusz Szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyártók bizonyos műanyag tasakokat oxidatív úton lebomlóként tüntetnek fel, de ez megtévesztő állítás lehet. Hiába esik ugyanis valóban apró részecskékre a termék, maga a műanyag nem bomlik le.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.