Vészjósló hírek a hazai cégeknek

A jelenleginél lényegesen kevesebb, legfeljebb 5-6 ezer milliárd forint EU-s fejlesztési pénz érkezhet hét évre 2020-tól.

Várhatóan a visszatérítendő támogatások arányát növelve alakítja át pályázati rendszerét 2020 után az Európai Bizottság – mutat rá a Goodwill Consulting Kft. Ahhoz, hogy az uniós támogatásokra jelentős mértékben támaszkodó magyar kis- és középvállalatok tovább fejlődhessenek, már most meg kell kezdeniük a felkészülést az új rendszerre. A pályázati tanácsadó szerint ennek hiányában a következő évtizeddel érkező új fejlesztési ciklusban akár több ezer milliárd forintnyi pályázati forrástól is eleshet a magyar gazdaság, ami elérheti a jelenlegi bruttó hazai termék négy százalékát. Az elemzés rámutat, hogy az EU-s felhívások döntő többsége eddig a vissza nem térítendő támogatás elnyeréséről szólt. A 2007 és 2013 között Magyarországnak megítélt 10 326 milliárd forintnyi támogatás 2,9 százaléka, 303 milliárd volt csak visszatérítendő támogatás, a 2014–2020-as időszak során ez az összeg már 729 milliárd forint, ami a teljes, 8985 milliárdos keret 8,1 százaléka.

A 2014–2020-as uniós források közel 60 százalékát, 5137 milliárd forintnyi pályázati pénzt július végéig már meghirdetett a kormány. A Portfólió.hu felhívta a figyelmet arra, hogy a fennmaradó keret azon részére, amely nem kiemelt pályázat formájában jelenik meg, kötelező lesz még a meghirdetés előtt tíznapos szakmai konzultációt tartani. Fontos változás az is, hogy mostantól az összes vidékfejlesztési pályázatnál 50 százalékos támogatói előleget kaphatnak a nyertesek.

A fenti számokból látható, hogy egyik ciklusról a másikra közel háromszorosára nőtt a visszatérítendő támogatások aránya. Az Európai Unió törekvéseit alapul véve 2020 után jelentős mértékben, akár 20-30 százalékra is nőhet e pénzügyi eszközök aránya. A Goodwill tulajdonos-ügyvezetője szerint négy-öt év múlva csak azok a vállalkozások pályázhatnak sikerrel, amelyek már most elkezdenek felkészülni arra, hogy az igényelhető támogatásokat vissza kell fizetniük. A közel 1,7 millió vállalkozásból álló magyar kkv-szektor teljesítőképességét figyelembe véve fontos, hogy a szektor 2020-ra gazdaságilag minél jobban megerősödjön, növelje önálló likviditását. Az elemzés szerint a hazai kkv-kkal jelenleg az a probléma, hogy leginkább akkor fejlesztenek, ha a finanszírozáshoz találnak megfelelő pályázatot, és elsősorban azokon a területeken invesztálnak, amelyekre támogatást tudnak igényelni. A visszatérítendő támogatások pozitívuma ugyanakkor a Goodwill szerint, hogy az elnyert és visszafizetett hitelt a cégek újabb pályázat keretében ismét felvehetik; ennek pedig a teljes gazdaságra nézve élénkítő hatása lesz. Emellett, mivel csak a valóban versenyképes, megtérülő beruházásokra érdemes igénybe venni, a visszatérítendő támogatás tisztíthatja is a piacot, ezzel pedig hosszú távon a teljes magyar gazdaság versenyképességét erősítheti.

Eddig a politikusokat és a fejlesztéspolitikai szakembereket is megosztotta a kérdés, hogy lesz-e bármilyen támogatás 2020 után. A MAPI Magyar Fejlesztési Zrt. vezérigazgatója szerint például a 2007–2013-as és a 2014–2020-as programozási időszak is leginkább a második világháború utáni nemzetközi segélyprogramhoz, a Marshall-tervhez hasonlítható. Essősy Zsombor szerint aki fejleszteni akar, annak most kell lépnie, mert a következő évtizedben ha nem is záródik el teljesen a brüsszeli pénzcsap, jóval kevesebb lesz a lehívható összeg, és tovább szigorodnak a felhasználási feltételek. Várhatóan nem nyolc-tízezer milliárd forintnyi keretre lehet majd pályázni, hanem ennél 30-40 százalékkal kevesebbre. De a szakember szerint támogatás nélkül szét is esne az unió, a 2004-ben vagy az azután csatlakozott tagországok megtartása miatt nélkülözhetetlen a további EU-s forrás. Essősy is úgy látja, 2020 után már nem a feldolgozóiparba kell önteni a pénzt, hanem a munkaerő átképzésébe. Arra számít, hogy a kutatás-fejlesztés és az innováció a mainál lényegesen nagyobb teret kap. Ennek nyomán a következő, 2021–2027-es programidőszakban már az lesz az általános, hogy egy korábban tízezer főt alkalmazó autógyár háromezer emberrel is növelni tudja a gyártókapacitását. Ezért a legtöbb munkavállalónak olyan képzést kell kapnia, hogy ne helyettesíthesse egy gép, vagyis egy csavar behajtása már nem lesz elég.