Elismerte Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, hogy a jegybank vagyona közpénz, és nem veszítette el közvagyon jellegét. (Csupán azt felejtette el megemlíteni, hogy a közpénz elrejtését szolgáló törvényjavaslatot az Alkotmánybíróság meszelte el.)
Matolcsy György mindezt Kecskeméten, a Magyar Közgazdasági Társaság szokásos éves közgyűlésén mondta. Szerinte éppen azért támadták a jegybankot és az MNB-alapítványokat, mert „furcsa dolog Magyarországon, hogy közpénzből közjót építünk”. – A politikai támadások mint villámfény mutattak rá ezeknek az építkezéseknek a gyermekbetegségeire – tette hozzá Matolcsy György. A jegybank ezért az év végéig áttekinti a 260 milliárd forintos alapítói vagyonnal kitömött alapítványok jelenlegi működését, és javítja az átláthatóságot. Megjegyezte, hogy a Pallas Athéné-alapítványok ezentúl negyedévente nyilvánosságra hozzák a szervezetek működésével kapcsolatos adataikat.
– A másik terület, ahol a jegybank elleni támadások segítséget nyújtottak, az alapítványok költségvetési fegyelmével kapcsolatos. Azzal kell foglalkozni, amit az alapító okiratban lefektettünk – közölte Matolcsy. A jegybankelnök azt ígérte, hogy az év végéig kialakul az új működési rendszer, amelynek során az MNB-s alapítványok működési költsége a jelenlegi 30 százalékról 20-ra csökken, miközben a támogatásra költött összegek ezzel párhuzamosan 70-ről 80 százalékra növekednek.
Matolcsy az alapítványokkal kapcsolatos önkritika után ismertette azt a tervet, amely alapján Magyarország utolérheti Ausztriát. Ehhez „csupán” a jelenlegi gazdasági teljesítményünk duplájára van szükség. A bruttó hazai termék (GDP) jelenleg nagyjából 100 milliárd eurót tesz ki Magyarországon, Matolcsy szerint a következő 100 milliárdot az „új selyemút” fogja elhozni. Ez lényegében a globalizáció szinonimája. Matolcsy úgy gondolja, hogy a kínai filozófiát újragondolva a három szárazföldet (Afrika, Ázsia és Euópa) egy tengeri selyemút kapcsolja majd össze, amely a globalizáció új szakaszát fogja elhozni. – Ez a selyemút adja meg az esélyt a következő 100 milliárd eurónak, és adja meg az esélyt, hogy felzárkózzunk Ausztriához – tette hozzá. Matolcsy arról is szólt, hogy azért lehet ma Magyarországon erről beszélni, mert elkerültük a görög utat. A következő harminc évben fenntartható felzárkózási folyamatot lehet véghezvinni, de csak azért, mert sikeresen működött a 2010 utáni unortodox és ortodox gazdasági mix. Matolcsy szerint érdemes a lengyel modellt szem előtt tartani, mivel Varsó már a kétezres évek elején elkezdte azt a reformot, amit Magyarország hat éve. – Az elmúlt húsz évben a lengyelek átlagosan négy százalékos GDP-növekedést produkáltak, és szinte átsiklottak a 2008-2009-es válságon – hangsúlyozta a jegybankelnök.
