Tesco gazdaságosan veszik a magyar munkaerőt a nagy láncok

Arányaiban is jóval többet fordítanak a dolgozókra, mint hazánkban.

MNO
2016. 09. 05. 8:27
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A munkaerőhiánnyal küzdő hazai kiskereskedelmi rendszert vette górcső alá a Napi.hu cikkében. Megállapítják, hogy „a magyar munkaerő fele annyiba kerül a láncoknak, mint a világátlag”. Példának hozzák, hogy a Tesco teljes, globális árbevételének több mint 14 százalékát fordította munkaerőköltségekre, míg az Auchan, nemzetközi léptékben forgalma 11 százalékát költötte személyi jellegű ráfordításokra egy év alatt. Hazánkban ugyanakkor a brit óriás árbevételének mindössze 8, míg a franciák 6 százalékát költötték a dolgozóikra. A lap felhívja rá a figyelmet a Tesco és az Auchan kapcsán, hogy a nyugati boltjaik húzzák fel az átlagot, ugyanakkor a cégek Kelet-Európában és Kínában is bírnak boltokkal.

„A Penny Market és a Lidl sáfárkodott a legjobban a munkaerőköltségekkel: a teljes forgalom mindössze 5-5 százalékát invesztálták erre” – írják, az Aldi 7, míg a Spar 8 százalékot költött. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a hazai szereplők az összehasonlításban nem szerepelnek, mivel elaprózott struktúrájuk miatt ilyen adatokat nehézkes róluk pontosan kigyűjteni.

A hipermarketek kora kezd lejárni, helyettük a német diszkontláncok tudnak inkább érvényesülni kisebb alapterületű boltjaikkal – húzza alá a lap. A méretgazdaságosságot nézve azonban ez a feltevés korántsem igazolt: a hipereket üzemeltető cégek továbbra is lóhosszal vezetnek, miközben a diszkontok csak az „arany középutat” találják meg. Növekednek, de még nem érték el a hiperes versenytársakat – írják.

Ezenfelül levonják azt a következtetést is, hogy a plázastop nem hozta meg a hozzá fűzött reményeket. „A plázastopot elsősorban a kemény diszkontok, főként a Lidl és az Aldi ellen, illetve a hazai láncok védelmében találta ki a kormány, ám úgy tűnik, ezt a csatát elvesztik a magyarok. 2013 és 2015 között ugyanis jelentősen lemorzsolódott a hazai cégek áruházainak száma.”

Összesen félezer bolttal zsugorodott hálózatuk, a legnagyobb visszaesést a CBA szenvedte el, amelynek több mint 200-zal kevesebb boltja van, mint három évvel ezelőtt. A Coop szintén több mint 200 bolttal lett karcsúbb a lap szerint. A visszaesés pedig ott a leglátványosabb, ahol megjelennek vagy megjelentek a német diszkontok.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.