Kénytelen lesz bért emelni a Tesco

Válságtanácskozást tartott a Tesco az áruházláncnál tapasztalt munkaerőhiány és a bérfeszültség miatt.

Válságtanácskozást tartott tegnap a Tesco az áruházláncnál tapasztalt munkaerőhiány és a bérfeszültség miatt, ezen a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) is részt vett. Sáling József, a KASZ, illetve Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke egymástól függetlenül arról tájékoztatta lapunkat, hogy a dolgozók számára kedvező megállapodás született. Egyelőre azonban egyik fél sem állhat elő a részletekkel, mindenekelőtt a Tesco tájékoztatja a dolgozókat, mire számíthatnak. Erre hivatkozva a vállalat is kitért a konkrétumok közlése elől. A soron kívüli megbeszélésen egyebek között arról is tárgyalt a menedzsment a szakszervezetekkel, milyen módon lehetne kezelni az utóbbi időben tapasztalható akadozó árukiszállítást, amely elsősorban a munkaerőhiány következménye. Lapunk úgy tudja, a szakszervezetek által említett kedvező megállapodás az eddigi kétlépcsős béremelés folytatását jelenti. Ha ez valóban megvalósul, a 16 ezer alkalmazott fizetése átlagosan 30 ezer forinttal emelkedik a tavalyihoz képest.

A bérfejlesztési sorozat január elsején kezdődött a minimálbér emelésével. Ez a személyi jövedelemadó egy százalékpontos csökkenését figyelembe véve 5,7 százalékos reálbér-emelkedést hozott a lánc alkalmazottainak. Ezután jött júliusban az átlagosan 15 százalékos fizetésemelés a Tesco áruházakban, ennek nyomán a szakmunkás-bérminimumért foglalkoztatott munkavállalók bruttó bére országszerte 143 700 forintra emelkedett az addigi 129 ezerről. Jelentős volt ugyanakkor a szórás, a foglalkoztatottak legalább 11 és legfeljebb 24 százalék közötti béremelésben részesültek.

Úgy tudjuk, a mostani emelés lényege a júliusi változtatások átstrukturálását jelenti. A második fél évtől ugyanis a hipermarket bérmátrixot hozott létre, így mindenki annak függvényében keres, mennyi ideje van az üzletláncnál, és milyen beosztásban dolgozik. Ez azonban olyan jövedelemkülönbségekhez vezetett, hogy a cég központi gyáli raktárában nem maradt elég dolgozó, s ennek eredményeként helyenként már üres polcokkal találkoztak a vásárlók néhány áruházban.

Információink szerint a beosztottak közt az is nézeteltéréseket váltott ki, hogy híre ment: a nagyobb egységekben dolgozók több pénzt kaptak, mint a kisebbekben alkalmazottak. Úgy tudjuk, átmeneti megoldás gyanánt a logisztika munkatársait más bérsávba helyezik át. A Népszabadság beszámolt róla, hogy főleg a friss termékekből alakult ki áruhiány, mert a logisztikai központban nincs elég munkaerő, így nem tudják összekészíteni az üzletekbe kiszállítandó árucsomagokat. A lap úgy tudja, már hetekkel ezelőtt is legalább 30 százalékkal több munkavállalóra lett volna szükség ahhoz, hogy az összes üzletet ellássák áruval, a helyzet pedig azóta sem javult. Állítólag a cég kölcsön- munkaerővel próbálta orvosolni a helyzetet, ám ez újabb forrása lett a bérfeszültségnek, mivel a beállósok többet kaptak, mint az állandó munkások. Lapunk úgy tudja, a tűzoltásnak szánt bérfejlesztés harmadik lépcsője napokon belül realizálódhat, csupán technikai kérdés a bérszámfejtés terén, az azonnali döntés már megszületett.

– Általánosságban elmondható, hogy idehaza a hírekkel ellentétben igenis van munkaerő, de a korábbi bérszinten már nem elérhető a kívánt létszám – reagált lapunknak a kiskereskedelem nehézségeire a humánerőforrás-menedzsmenttel foglalkozó TESK csoport ügyvezető-tulajdonosa. Az ügyféllátogatások során tapasztalt példák közül Tokár Péter elmondta: az egyik cégnél tíz fő hiánya fél éven keresztül 125 millió forint bevételkiesést jelentett, egy másiknál 50 fő hiánya egy éven át egymilliárd forintos mínuszt hozott. Vagyis egy betanított munkás egy éven keresztüli hiánya nagyjából 20 millió forintnyi kiesést jelenthet egy-egy vállalkozásnak. A toborzási szakértő szerint a munkatársakat valódi befektetésként kell kezelnünk, hiszen ha nem invesztálunk erre a területre, veszteségeink lesznek, mint ahogy egy üzemcsarnokra vagy gyártó berendezésre szánt kiadást sem spórolhatunk meg büntetlenül. Hozzátette: lehet, hogy egy betanított dolgozó megszerzésébe, megtartásába is több százezer vagy akár egymillió forintot is fordítani kell, ha azt akarjuk, hogy a termelésünk ne kerüljön veszélybe.

Mint ahogy arról korábban már beszámoltunk, a munkaerőhiány nemcsak a Tescónak, hanem a többi hazai kiskereskedelmi láncnak is komoly problémát okoz. Így más áruházak is a kényszerű béremelés mellett döntöttek, hogy megakadályozzák az elvándorlást. Lapinformációk szerint ősszel a kormány is foglalkozhat a kérdéssel. Felvetődött például, hogy a vasárnapi – jelenleg 50 százalékos – bérpótlék szintjét sávosan felemelnék, de emellett törvényben garantálnának a dolgozóknak havonta minimum két szabad vasárnapot is.