Hétfőn jelentette be a Magyar Nemzeti Bank, hogy folytatódik a két évvel ezelőtt, a 10 000 forintos bankjegy kibocsátásával elindított, majd az új 20 000 forintos megjelenésével fémjelzett bankjegycsere. Tegnaptól hivatalos fizetőeszköz az új kétezer és 5000 forintos is, de a készpénzforgalomban csak jövő év márciusától jelennek meg. Emellett megkezdődik a 2016 előtt nyomtatott régi bankók kivonása a forgalomból.
Az új kinézetű fizetőeszközöket bemutató sajtótájékoztatón Gerhardt Ferenc alelnök elmondta, a két címlet grafikai elemei nem változtak, a megújítás a hamisítás megelőzését szolgálja. Utánanéztünk az erről szóló adatoknak, és ezekből az derül ki, hogy a pénzhamisítás egyre kevésbé jellemző hazánkra. Amíg tíz évvel ezelőtt még közel tízezer bankjegyről derült ki, hogy nem eredeti, addig 2013-ban 2448, 2014-ben 1935, tavaly pedig 2149 darab forinthamisítvány jelent meg a pénzforgalomban.
2000 forintosból két évvel ezelőtt mindössze 4 bizonyult hamisnak, míg 5000-esből 43. Tavaly viszont az előbbi címletből alig 2-ről, az utóbbiból 8-ról derült ki, hogy nem a hivatalos bankjegynyomdában készült. Az idei első fél évben pedig összesen 823 darab bankjegyről bizonyosodott be, hogy hamisítvány. Ezek közül 9 darab volt 2000-es, 51 darab pedig 5000 forintos.
Kérdés, ilyen szerény hamisítási adatok mellett megéri-e 6-8 milliárd forintot költeni az új bankjegyek cseréjére. Az üggyel kapcsolatosan feltett kérdéseinkre a Magyar Nemzeti Bank közölte: a csere első számú oka valójában a forintbankjegyek elavulása volt, s ha már cserére került sor, hamisítás elleni védelemmel is ellátták. Tavaly egyébként 63 millió darab bankjegyet volt kénytelen bevonni a jegybank, mert olyan erősen elhasználódtak a pénzforgalomban.
