Egyre kisebb az esély arra, hogy a kormány megvalósítsa a korábban beharangozott rezsicsökkentési terveit. A nemzetközi energiaárak ugyanis megindultak felfelé, emellett az Európai Unió hamarosan kötelezheti Magyarországot a hatósági árszabályozás megszüntetésére az energiaszektorban – tudtuk meg szakértőktől. Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője lapunknak elmondta: 2015-ben és 2016-ban bőven lett volna lehetősége a kormányzatnak a hazai lakossági energiaárak 20-30 százalékos lefaragására, mert az elmúlt két évben zuhant az áram és a földgáz beszerzési ára. Az utolsó érdemi rezsicsökkentéskor, vagyis 2013 végén a földgáz jegyzésára az európai piacokon megawattóránként 26 euró volt, ez tavaly augusztusra 11-re esett le. Az áram piaci ára négy évvel ezelőtt 48 euró volt megawattóránként, míg 2016 nyarán 27 eurót adtak érte.
Mostanában azonban ismét árnövekedéssel kell számolni a földgázpiacon – jegyezte meg az elemző. A tavaly decemberi megawattóránkénti 13 euróról mostanra 18-ra drágult a gáz ára. Ez piaci körülmények között – ha a lakossági gáztarifákat nem a kormány szabná meg – 15 százalék körüli kiskereskedelmi áremelkedést idézne elő. A szakember szerint tartós áremelkedésre lehet számítani, mert egyebek között egyes atomerőművek leállítása, illetve a hideg téli időjárás miatt erősen növekedett Európa gázigénye.
Amint arról beszámoltunk: megközelítőleg harminc százalékkal többe kerül a hideg téli idő miatt az idei szezonban a fűtés a családoknak, mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy egy átlag gázfelhasználó megközelítőleg harmincezer forint körüli többletkiadással kell, hogy számoljon. Pletser Tamás szerint a nemzetközi piaci jegyzésárak emelkedése miatt egyre kisebb mozgástere lesz a kormányzatnak a díjcsökkentésre. Az elemző hozzátette: a magyar földgázbehozatal döntő hányada orosz import. Korábban – 2015-ig – az orosz beszállítóval kötött szerződésben az állt, hogy az átvételi árak kilenchavi késéssel követik két meghatározott olajtermék átlagárát. Emiatt a gyorsan változó piaci jegyzésárak nem érvényesültek a behozatali költségekben. A mostani, 2019-ig érvényes megállapodás tartalmát titkosították a felek, de azt tudni lehet, hogy a jelenlegi árképzés nagymértékben követi a piaci árakat. Így ma már vélhetően az orosz gáz sem sokkal olcsóbb, mint az európai piacokon beszerezhető.
Ugyanakkor szakértők szerint a rezsicsökkentés jogi lehetőségei is szűkülnek, mivel az EU hamarosan hozhat egy olyan döntést, amely arra kötelezi a magyar kormányt, hogy szüntesse meg a lakossági energiadíjak hatósági szabályozását. Erre utal Aradszki Andrásnak, a fejlesztési tárca energiaügyért felelős államtitkárának brüsszeli nyilatkozata is. Aradszki közölte: „A hatósági árszabályozás szükséges és fontos eszköz ahhoz, hogy a tagországok megfizethető áron biztosítsanak energiát a felhasználóknak. A magyar kormány fontosnak tartja a lakossági fogyasztók érdekeinek megvédését, ezért a bizottsági javaslattal szemben ragaszkodni fog a szabályozott egyetemes szolgáltatói ár megtartásához.” Ez pedig elemzők szerint azt vetíti előre, hogy a kormány ismét megpróbál kibújni az uniós szabályok alól.
