Bár hónapokig tartott a Magyar Nemzet és a Legfőbb Ügyészség levelezése, a Polt Péter vezette testület nem vette a fáradságot, hogy a jogszabályok szerint kezelje lapunk feljelentését. Ehelyett egy régi receptet porolt le, és a letelepedési államkötvényekre vonatkozó adatszolgáltatással összefüggő büntetőeljárást ugyanazzal a törvénysértő intézkedéssel zárta le, amit már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai ügyében is alkalmazott. Az ügy előzménye az volt, hogy lapunk jogerősen pert nyert az egyik kötvényforgalmazó céggel kapcsolatban az Országgyűlés gazdasági bizottsága ellen. Miután a Bánki Erik fideszes politikus vezette testület az ítélet jogerőre emelkedését követően hónapokig nem adta ki a Migrat Immigration Asia Ltd.-vel kapcsolatos közérdekű adatokat, a lapunkat képviselő ügyvéd felszólítást küldött a bizottság jogi képviselőjének.
Ezt követően sem kaptuk meg a dokumentumokat, ezért lapunk munkatársa feljelentést tett az ügyészségen közérdekű adattal való visszaélés bűncselekmény gyanúja miatt. A büntető törvénykönyv kimondja: „Aki azt követően, hogy a bíróság jogerősen a közérdekű adat közlésére kötelezte, tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
A feljelentést követő napon „csoda” történt: megérkezett a közérdekűadat-igénylésünkre a bizottság válasza, és kiadták a céggel kapcsolatos dokumentumokat. A Központi Nyomozó Főügyészség ezek után éppen erre hivatkozva – vagyis mert időközben a gazdasági bizottság kiadta az adatokat – utasította el a feljelentésünket, ők úgy vélik ugyanis, ilyenkor nem valósul meg közérdekű adattal való visszaélés. Egy kis túlzással ez tulajdonképpen azt jelenti: ha valaki lop, és lebukik, de visszaviszi a „szajrét”, akkor az ügyészség szerint nem követett el bűncselekményt. Bár a büntetőeljárásról szóló törvény nem engedi meg, hogy ilyen esetben a feljelentő panaszt tegyen, mégis arra kértük a Legfőbb Ügyészséget, hogy vizsgálja felül a feljelentés elutasítását. Hiszen ha valakit a bíróság az adatok kiadására kötelez, de ezt elmulasztja megtenni, utólag ezt megbánhatja, sőt orvosolhatja is a mulasztását, ez azonban a büntetőjogi következmények alól nem mentesíti. Magyarán az, hogy Bánki Erik utólag kiadta az adatokat, olyan enyhítő körülménynek számít, amelynek hatására a bíróság csökkentené a büntetését, ha vádat emelnének ellene.