Római sisak és fegyverek kerültek elő a Földközi-tenger mélyéről

Egy kivételesen jó állapotban fennmaradt római sisakot és több fegyvert tártak fel a búvárok a Földközi-tenger mélyén. A leletek az i. e. 241-ben az Egadi-szigetek mellett lezajlott csatához köthetők, ami döntő fordulatot jelentett az első pun háborúban.

Római és karthágói hadihajók összecsapása az első pun háborúban Fotó: History Maps

Római sisak a tenger mélyéről

Fémleletek különleges lelőhelyére bukkantak a kutatók a Földközi-tenger fenekén. A tárgyak között egy „rendkívüli állapotban lévő” római bronzsisakot is találtak, amely feltehetően az i. e. 241-ben, az első pun háború egyik döntő ütközetében, az Egadi-szigeteki csatában veszett el. 2024 augusztusában egy tenger alatti helyszínek dokumentálásával foglalkozó társaság búvárcsapata fedezte fel a sisakot mintegy harminc másik fémlelettel együtt. A leletek azon a területen kerültek elő, ahol az ókori ütközet zajlott. 

Az i. e. 241-ben az Egadi-szigetek mellett lezajlott csatában a római flotta diadalmaskodott a karthágóiak felett            Fotó: History Collection

A Szicíliai Régió szeptember 5-én kiadott közleménye szerint a tárgyak kivételes jelentőségűek.

„A Montefortino-sisak az egyik legszebb és legteljesebb, amelyet valaha is megtaláltak” – hangsúlyozta Francesco Paolo Scarpinato, a kulturális örökségért felelős regionális tanácsos.

A Montefortino-stílus sajátosságai

A Montefortino-stílusú római sisak eredetileg kelta találmány volt, amely a Kr. e. 4. századtól a Kr. u. 1. századig terjedt el. Jellemzője a tetején elhelyezett gomb, amelyre tollakat erősítettek, valamint a kiálló, sapkaszerű csőr és a csuklós arcvédő lemezek. Az Egadi-szigetek közelében eddig legalább hat hasonló sisak került elő, mindegyik a pun háborúkhoz köthető.

A Földközi-tenger mélyéről ép állapotban előkerült római, úgynevezett Montefortino-stílusú sisak   Fotó: Szicíliai régió

Kr. e. 241. március 10-én Karthágó és Róma flottája ütközött meg az Aegates-szigeteknél, Szicília partjai előtt. Az ókori történetíró, Polybiosz beszámolója szerint bár a karthágóiak létszámfölényben voltak, a rómaiak fegyelmezettebben viselkedtek és döntő győzelmet arattak. Ennek következtében Karthágó feladta Szicíliát, s a 23 évig tartó első pun háború véget ért.

Rostrum és fegyverek a tenger mélyén

Nem ez volt az első jelentős felfedezés a térségben. Tavaly például egy római rostrumot, vagyis hadihajóra erősített döfőkost tisztítottak meg, amelyen egy feliratot találtak. 

Ez a Gaius Sulpicius Gallushoz, a háború idején szolgáló római magisztrátushoz kötötte a leletet.

A most előkerült tárgyak között kardok, lándzsák és dárdák is voltak. A kutatók szerint ezeket az i. e. 241-es ütközetben használták, és a vízbe kerülhettek, miután a karthágóiak elfoglaltak egy római hajót.

Sisakok és zsoldosok nyomában

Már korábban is találtak Montefortino-sisakokat a térségben, gyakran hadihajók faltörő kosai mellett. William Murray régész szerint elképzelhető, hogy a karthágóiak a zsákmányolt római hajókról dobták a vízbe a nehéz felszerelést, amikor menekülni próbáltak. Más kutatók szerint a karthágói sereg gall és ibériai zsoldosai is viselhettek hasonló sisakokat.

Tengeri ütközet az első pun háború idején   Fotó: Military Review

„Ez volt a legelterjedtebb sisaktípus abban az időben – mondta Jeffrey Royal független régész, aki több hasonló leletet vizsgált az Egadi-szigetekről. – Az a különleges most, hogy úgy tűnik, a sisak arcdarabjaival együtt került elő, míg a mi leleteinknél többnyire szétszórva találtuk őket.”

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.