A Legfőbb Ügyészség továbbküldte a Központi Nyomozó Főügyészségnek azt a feljelentést, amelyet lapunk tett az Országgyűlés gazdasági bizottsága ellen. „Tájékoztatom, hogy közérdekű adattal való visszaélés miatt tett feljelentéstét és mellékleteit a szükséges intézkedés megtétele végett az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnek küldtem meg” – közölte az ügyben eljáró ügyész.
Lapunk azért tett feljelentést, mert a gazdasági bizottság jogerős bírósági ítélet ellenére sem adta ki az egyik letelepedési államkötvényt forgalmazó céggel kapcsolatos közérdekű adatokat. Még tavaly indítottunk pert a gazdasági bizottság ellen, miután a testület fideszes elnöke, Bánki Erik megtagadta a válaszadást a letelepedési kötvényeket forgalmazó közvetítő vállalkozásokkal kapcsolatos közérdekűadat-igénylésünkre. A Fővárosi Törvényszék ítélete idén január 19-én emelkedett jogerőre, a bizottságnak 15 napon belül, azaz február 3-áig kellett volna a közérdekű adatokat lapunkhoz eljuttatnia.
Ez azonban nem történt meg határidőre, annak ellenére sem, hogy a lapunkat képviselő Karsai ügyvédi iroda és a Transparency International Magyarország (TI) hivatalos levélben hívta fel ennek elmaradására a testület jogi képviselőjét. A levelet április 3-án postáztuk, majd a tértivevény tanúsága szerint a gazdasági bizottság ügyvédje április 10-én átvette. A perben nyolc cég adatait kértük ki, de csak egy esetben nyertünk, mivel egy éven belül „kétszer kérdeztünk rá” a letelepedési kötvényeket forgalmazó vállalkozásokra – ezt a jogszabályok tiltják. A Migrat Immigration Asia Ltd.-re a peresített adatigénylés alkalmával kérdeztünk először, ezért a cég adatait a bíróság ítélete alapján ki kell adnia a bizottságnak. Miután április 19-én büntetőfeljelentést tettünk, Bánki Erik másnap elküldte a közérdekű adatokat. A Büntető törvénykönyv kimondja, „aki azt követően, hogy a bíróság jogerősen a közérdekű adat közlésére kötelezte, tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Az, hogy teljesült az adatközlés, várhatóan az enyhítő körülmény lesz, ha egyáltalán elindul a nyomozás. Ez hamarosan kiderül.
Megkerestük a gazdasági bizottság képviselőit. A kormánypárti honatyák lapzártánkig nem válaszoltak a kérdéseinkre. Az MSZP és a Jobbik képviselői lapunknak azt felelték, hogy nem emlékeznek arra, hogy a bizottsági ülésen napirendre került volna a letelepedési kötvényeket jegyző offshore cégekkel kapcsolatos közérdekűadat-igénylés témaköre. Ebből arra lehet következtetni, hogy a testület fideszes elnöke saját hatáskörben döntött az adatok kiadásának megtagadásáról, ennek lett a következménye a per. Szakács László MSZP-s és Volner János jobbikos képviselő lapunknak jelezte, hogy napirendre fogják vetetni a letelepedésikötvény-cégekkel kapcsolatos adatkérés, illetve az adat késői kiadását érintő büntetőfeljelentés ügyét.
Mint ismert, a letelepedésikötvény-program kapcsán az adófizetők pénzéből 700 millió forintot fizettek ki teljesen feleslegesen az offshore-hátterű közvetítőcégeknek. Ezek a társaságok ugyanakkor 115-130 milliárd forintos bevételre tettek szert a kormánypártok hathatós közbenjárására, amelyből 42 milliárd forint közpénz. Mivel az ügylet révén a felderíthetetlen hátterű, adóparadicsomokban bejegyzett magántársaságok komoly haszonra tettek szert, az állam pedig veszített, felmerül az alapos gyanúja, hogy a letelepedésikötvény-program az elmúlt évtized egyik legsúlyosabb korrupciós története lehet. A kötvényprogramot lehetővé tevő jogszabály-módosító indítványt Rogán Antal adta be 2012-ben mint a gazdasági bizottság elnöke. A fideszes politikus azóta a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter lett. Azt is nehéz lesz megmagyaráznia Rogánnak, hogyan fordulhatott elő az, hogy még be sem adta a letelepedésikötvény-programot lehetővé tevő jogszabály-módosító indítványát az Országgyűlésnek, máris megalakult az egyik offshore cég a Brit Virgin-szigeteken.