Öt éven belül 40–60 százalékkal kevesebb munkást alkalmaznak a magyarországi autógyárak a villanyautó, illetve a robotika térhódítása következtében, legalábbis erre jutott több nemzetközi felmérés is – nyilatkozta lapunknak Róna Péter közgazdász. – Ez hatalmas problémát jelent, mert a magyar kormány munkahelyteremtési támogatás címén 3–6 évre előre kifizette a munkabérköltséget olyan állásokra is, amelyek jó eséllyel megszűnnek. Azért különösen hibás ez a politika, mert ahelyett, hogy idejében fölismerve a veszélyeket, kiemelten képezték volna a magyar munkaerőt, hatalmas összegeket adtak ki fölöslegesen. Róna Péter arra is fölhívta a figyelmet, hogy optimista becslések szerint a gyárak termelése nem fog visszaesni, de a magyar beszállítók jó része esélytelen lesz, mert képtelenek a modern követelményeknek megfelelni. Vagyis a kormány másik nagy hibája, hogy nem készítette föl a beszállítói réteget az új technológia magyarországi bevezetésére. Ez pedig a bruttó hazai termék (GDP) visszaesésében is megmutatkozhat.
Hasonló következtetésre jut az Atradius hitelbiztosító globális piacelemzése is. Eszerint már öt éven belül is negatívan érintheti a magyar ipart az elektromos autók elterjedése és az automatizálás. Elsősorban a nagy autógyártók beszállítói hálózatának csökkentése és az élőmunkaerő csökkentése jelentheti a legnagyobb veszélyt. Piacvesztéssel kell számolnia azoknak az autóipari beszállítóknak is, amelyek kis kutatási-fejlesztési igényű, hagyományos terméket gyártanak.
Az elektromos autókban tudniillik 60 százalékkal kevesebb az alkatrész, mint a régi technológiájú járművekben, ráadásul ezek olyan berendezések, amelyek jelenleg a német márkák technológiai előnyeit adják. Ez a folyamat a magyar autóipart és beszállítói hálózatot is negatívan érintheti. – Ha eltűnnek a drága automata váltók vagy a differenciálművek, akkor nem lesz szükség a Magyarországon működő német autógyárak köré felépült beszállítói körre sem. Ezért is kockázatos a hazai ipar szerkezeti összetétele, amelyen belül 30 százalék az autóipar aránya, ennek jelentős része pedig erősen függ a német autóipartól – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.
A hibridautók gyártóival és beszállítóival, a könnyűfém karosszériaelemek gyártóival vagy a lézer- és digitális technológiai partnerekkel szemben szűkülő piac vár a hagyományos motorok gyártóira vagy az acélkarosszériák beszállítóira. A digitalizáció pedig azokra a vállalatokra nézve jelent kockázatot, amelyeknek termékeit hamarosan fölváltják az elektromos alkatrészek.
Mivel az elektromos autó árának közel felét az akkumulátor adja, kiemelkedően fontos, hogy a most a Tesla, illetve a koreai LG és Samsung által uralt akkumulátorpiacon megjelenjen egy európai gyártó. Ezt célozza az a németországi, 17 nagyvállalatból álló konzorcium, amely kormányzati támogatást kapott egy olyan akkumulátorgyárra, amely fölveheti a versenyt a Tesla Gigafactory koncepciójával – a német óriásberuházás megvalósulásakor olcsóbbá válik majd a németországi gyártás, mint a jelenleg versenyképes, de emberi munkaerőt is nagymértékben alkalmazó magyarországi. Ha a munkaerőköltségek csökkennek az automatizálás eredményeképpen, már nem indokolt külföldön gyártani – tette hozzá az Atradius országigazgatója.
Leépít a Bosch?
Elképzelhető, hogy a Bosch eladja hagyományos személyautókhoz gyártott kormányoszlopokkal foglalkozó üzletágát, amely a magyar piacon is jelen van. A lépés a gyár egri telephelyét is érintheti – tette közzé a Világgazdaság. Végleges döntés ugyanakkor a lap szerint még nem született a kérdésben. A Bosch magyarországi vezetője egyébként éppen egy héttel ezelőtt írt alá egy szándéknyilatkozatot, amely szerint a társaság csatlakozik a kormány beszállítói fejlesztési programjához.
